[elektro-etc] 1911. december 14.

[VF]

Angolul mar vagy 5x bekuldtem, magyarul meg csak a 2. alkalom,
ha jol szamolom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6t%C3%A9si_energia#T.C3.B6megdefektus

Olvasd el. Minden kolcsonhatasra ervenyes: erosre, gyengere,
gravitaciosra, elektromagnesesre.

"A kötött rendszer alacsonyabb energiájú, mint az alkotórészei, amikor 
nincsenek kötött állapotban, emiatt a tömegüknek kisebbnek kell lennie, mint 
az összetevők tömegeinek összege. Olyan rendszerek esetén, melyeknél a 
kötési energia alacsony, ez a kötés utáni „veszteség” elég kicsi hányada 
lehet a teljes tömegnek. A nagy kötési energiájú rendszerek esetén azonban a 
hiányzó tömeg könnyen mérhető rész."

"Például, ha két nagy test (például a Föld és egy meteoroid) a gravitációs 
mező vonzó hatása miatt összeütközik, a becsapódáskor keletkező hő a testek 
mozgási energiájából, áttételesen pedig a gravitációs mező energiájából 
származik. A rendszer azonban nem veszt tömeget (a kötési energiával 
kapcsolatosan) egészen addig, amíg ez a hő ki nem sugárzódik a világűrbe 
(ekkor azonban nyílt rendszernek kell tekintenünk a Földet és a meteort).

Egészen hasonló megfontolások érvényesek a kémiai és atommagbeli helyzetre. 
A magreakciókban viszont az a tömeghányad, amely eltávozik fény vagy hő 
formájában, és mint kötési energia jelenik meg, gyakran sokkal nagyobb 
hányada a rendszer tömegének. Ez amiatt van, mert az erős kölcsönhatás (a 
magerő) sokkal erősebb a többi erőnél."


A cement nyilvan nem fog vilagitani, de munkat tudsz vele vegezni,
ahogy legurul, es azzal akar vilagithatsz is.
Es igen, a hegyteton nehezebb.



Fuzesi Arnold wrote:
> VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
> 
> 
> Nukleáris reakciót ne keverd már egy sima elektromos erőtér megszünésével.
> Energia az erőtérben megszűnik, közben munkát végez, ennyi. Semmi 
> hókuszpókusz meg tömegcsökkenés meg stb. Ez olyan mintha azt mondanád az 
> 1000m hegytetőre felviszel egy zsák cementet és a helyzeti energia a 
> zsák cementben tárolódik tömegként, nehezebb lesz. Majd mikor leviszed 
> akkor foton formájában leadja. Világít vagy mi a csöcs? :) Vicc.
> 
> Ott a linken a válasz amit linkeltél:
> "When the nucleons are grouped together to form a nucleus, they lose a 
> small amount of mass, i.e., there is mass defect. This mass defect is 
> released as (often radiant) energy according to the relation E = mc2; 
> thus binding energy = mass defect × c2."
> 
> Akkor van tömegcsökkenés amikor nukleáris kölcsönhatás zajlik. De az egy 
> teljesen más téma. Annihiláció nem jött be, most próbálkozzunk a 
> maghasadással? :) Elektromos erőtér esetére kérném a linket!
> 
> 
> Kezd Egely-s lenni a dolog amikor az elektromos erőtérnek van tömege meg 
> mittudomén, meg hidegfúzió a konyhában és társai.
> 
> A.
> On 2011.12.17. 17:21, VF wrote:
>> Arnold Fuzesi wrote:
>>
>>> Nem csokken. Vagy bizonyitsd be. Forras is eleg, megertem... :)
>>> Ha kiabalsz az nem fog meggyozni...
>>> Ha sokszor mondod az sem. Nem vagy fizikus ahogy en sem. Innentol 
>>> csak ures duma.
>>
>> Na kivancsi vagyok hogy megerted-e.
>>
>> http://en.wikipedia.org/wiki/Mass
>> "The incorrect popular idea that mass may be converted to (massless) 
>> energy in
>> relativity is because some matter particles may in some cases be 
>> converted to
>> types of energy which are not matter (such as light, kinetic energy, 
>> and the
>> potential energy in magnetic, electric, and other fields). However, this
>> confuses "matter" (a non-conserved and ill-defined thing) with mass 
>> (which is
>> well-defined and is conserved). Even if not considered "matter," all 
>> types of
>> energy still continue to exhibit mass in relativity."
>>
>> http://en.wikipedia.org/wiki/Mass%E2%80%93energy_equivalence
>> "However, Einstein's equations show that all energy has mass"
>>
>> "A spring's mass increases whenever it is put into compression or 
>> tension. Its
>> added mass arises from the added potential energy stored within it, 
>> which is
>> bound in the stretched chemical (electron) bonds linking the atoms 
>> within the
>> spring."
>>
>> Az elektromagneses ter tarolja az energiat (a rugoban is), es annak
>> tomegerol beszelunk.
>>
>>> Eromu mas teszta teljesen. Ott kirepulnek reszecskek kapasbol. 
>>> Neutron pl.
>>> Nana h csokken.
>>
>> Az osszes bomlastermek tomege kisebb, mint az eredeti atommage.
>> http://en.wikipedia.org/wiki/Binding_energy#Mass_defect
>>
>>> Nem mond ellent, a kondi feltolteskor az eromuben csokkent, az nem is 
>>> kerdes.
>>> De kisuteskor nem csokken.
>>
>> De igen.
>>
>>> Varom a bizonyitekot. Ha olyan trivialis ott lesz a wiki-n... :)
>>
>> Ott van. Olvasd el amiket kuldtem.
>>
>>> Arnold
>>> Sent from my iPhone
>>>
>>> On 2011.12.17., at 15:49, VF <ferenc.valenta at gmail.com> wrote:
>>>
>>>> Fuzesi Arnold wrote:
>>>>
>>>>> De a feltöltött kondenzátor tömege nem csökken a kisütéssel, a 
>>>>> műhold meg
>>>>> megáll pörögni. Amikor a kondi fel lett töltve egy atomerőművel pl, 
>>>>> akkor
>>>>> valóban csökkenhetett a tömeg.
>>>> Hihetetlen mennyire ertetlen vagy :) CSOKKEN a kondi tomege.
>>>> Ez teljesen biztos, 100%.
>>>>
>>>> Az eromuben is csokken, de ott jobban lathato, mert az eros
>>>> kolcsonhatas energia-surusege joval nagyobb, mint az elektromagnesese.
>>>> Ha 1kg anyagban 1J energia van, akkor m=E/c^2, tehat 17 tizedes
>>>> pontosan kene merni, hogy latni lehessen.
>>>>
>>>>> Vagy ha energiaszintet lép az elektron es lead egy fotont akkor sem 
>>>>> csökken
>>>>> a tömege az atomnak. Max akkor amikor gerjesztette az ember valaminek.
>>>>> Vmikor az ősidőkben. pl. :)
>>>> Nagyon kemeny :) A 2 mondatod egymasnak is ellentmond.
>>>> Az alapallapotba visszaeses az gerjesztes ellentete. Azt irod, egyiknel
>>>> valtozik a tomeg, masiknal nem. (valojaban mindkettonel)
>>>>
>>>>> A.
>>>> -- 
>>>> Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com> Mentor Graphics ANBU Hungary
>>>> "My love is REAL, unless declared INTEGER"
>>>>
>>>
>>>
>>> .
>>>
>>
>>
> 
> 
> .
> 


-- 
Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com>   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"