[elektro-etc] svájci frank

Sat Aug 27 20:25:11 CEST 2011

Csak par helyen santit. A 3-as pont netto hulyeseg, rendesen semmi
akadalya az elszamolasi devizanemben torteno torlesztesnek, es nem
konvertalgatjak oda-vissza.

Az 5-os pont a lakossagi devizaalapu lakasvasarlasi hitelek
szempontjabol tokeletesen irrelevans, lakossagnak ilyen hitelt nemigen
kinalt senki.

Best regards,
Andy

2011/8/27 Skandar Graun <sgraun at gmail.com>:
> Fészbúkon kaptam, szerintem logikus...
> Szerintetek?
> --------------------------------------------------------------------------------------------------------
> A rejtélyes svájci frank nyomában Olvassátok, terjesszétek!
>
> Várhelyi Tamás, 2011. augusztus 23., 22:15
>
>
> Olvasd végig, majd vond le a megfelelő következtetéseket.
>
> Ja, és ne felejtsd el továbbküldeni, hogy minél több emberhez eljusson!
>
>
>
> A rejtélyes svájci frank nyomában
>
>
>
> A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a "deviza
> alapú" hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális
> deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra
> hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a
> nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell
> törleszteniük.
>
>
>
> http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/
>
>
>
> http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre
>
>
>
> Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez
> egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai
> bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak - nem kevés
> sikerrel - szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a
> svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más
> devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás
> alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel
> összegét a "brent" nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek
> szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú
> hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban
> nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő
> részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank
> forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.
>
>
>
> Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.
>
>
>
> 1.)               A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés
> bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján
> 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített
> árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön
> számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a
> banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát
> kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék,
> kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen
> akkor nekik kellett volna "saját zsebből" kipótolni az ügyfelek által
> fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem
> tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának
> az ügyfelekért.
>
>
>
> 2.)               A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt
> a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a
> bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat
> beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank
> alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az
> ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan
> kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a
> forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank,
> hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez
> kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges
> deviza források beszerzését?
>
>
>
> 3.)               Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását.
> Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a
> forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az
> ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel
> szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci
> frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi
> árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja
> frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért
> tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban
> köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól
> megérdemelt hasznától.
>
>
>
> 4.)               A szerződések - természetesen díj ellenében - a
> futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha
> igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a
> forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék
> lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését,
> hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata
> lenne.
>
>
>
> 5.)               Az összes hazai bank vállalkozások számára
> kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett "multicurrency",
> magyarul "többdevizás hitel" Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel
> futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét.
> Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell
> vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék,
> természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem
> tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják
> nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a
> devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a
> fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához,
> amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a
> banknak, sem az adósságnak semmi köze.
>
>
>
> http://www.budapestbank.hu/szolgaltatas/vallalat/finanszirozas-bkonstrukcio-hitel-tobbdevizas-multicurrency-hitelek.php
>
>
>
> http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html
>
>
>
> 6.)               A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves
> beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon
> hozzáférhetőek.
>
>
>
> http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx
>
>
>
> Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei
> vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben
> nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A
> bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal,
> tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a
> hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell
> vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor
> ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját
> áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek
> nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A
> 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen
> kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok
> kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér
> lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell
> felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a
> befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem
> igaz. A témához tartozik még az ún. "multiplikátor" hatás is. Ehhez
> tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.
>
>
>
> Kötelező tartalékráta (t)
>
> A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott
> tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni
> folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek
> jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett
> számlájukon.
>
>
>
> Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)
>
> A kötelező tartalékráta reciproka - 1/t - amelyik kifejezi, hogy
> egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki
> pénz kerülhet fogalomba.
>
>
>
> A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi
> adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van,
> akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós
> elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát
> 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft
> betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható,
> hogy a bankok a semmiből "teremtik" a pénzt, a náluk elhelyezett
> betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a
> bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket
> folyósítsanak.
>
>
>
> 7.)               A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet
> mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is
> a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok
> kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig
> folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás
> a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet
> fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke
> lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a
> szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték
> értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank
> árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a
> duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett
> 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is
> emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is
> 10.000.000.- forint vagy kevesebb.  Ha igaz lenne, hogy a bankoknak
> devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket
> visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az
> adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem
> áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért
> fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az
> eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem
> pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a
> svájci franknak semmi köze a szerződéshez.
>
>
>
>
>
> Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.
>
>