[elektro-etc] Jut eszembe... 1:1:1

[Xorn]

2011/8/10 Kovács József <kj at faldeko.hu>:

> A hitel jogos terheit tehát értelemszerűen
> a hitelfelvevőnek kell viselnie! akkor is, ha éppen
> infláció van és nő a kamat vagy ha romlik az árfolyam.
> Ahogy a csökkenő kamat és a javuló árfolyam előnyeit is élvezi !!!
> Ugyanazon szerződés alapján, csak akkor ugye nem visít ezerrel...

Nem a terhekkel van a baj, hanem a kockazattal. A bank valahol mindig
nyerni fog a dolgon: ha csokken a frank arfolyam, akkor azon, hogy
neki is kevesebbet kell kifizetnie a frankert, mikozben ezt a havi
reszletfizetes miatt akar 30 nappal kesobb kell csak a hitelfelvevo
fele "tovabbadnia", illetve azon, hogy ha elszallnak is az arfolyamok,
mindenkeppen penzehez jut, mert valami modon kiveri a hitelfelvevobol
(vagy annak orokoseibol). Gyakorlatilag nulla a bank kockazata, amit a
hitelfelvevo a sajat oldalarol nem mondhat el.

> Szóval a szerződés ezen részével nekem semmi bajom nincs.
> (amíg a bank nem sunyít és nem növeli a netto marzsát)

Nekem van, de a sunyitas is benne van a pakliban, ne felj.

> -----
>
> Nézzük a fedezet kérdését...
>
> A fedezet a fenti FIZETÉSI ÍGÉRET betartásának egyik eszköze.
> A fedezet adásnál ahhoz, járulsz hozzá, hogy ha ÍGÉRETED ELLENÉRE
> mégse fizetnél, akkor kártérítés/kárenyhítésként a fedezetként
> adott vagyonrészedet rövid úton magáévá teheti a bank...

Itt a karenyhites szot huzd ki, akkor igaz.

> Az idő és az érték változás azonban a fedezetet is érinti!!!
> A változások kockázatának fedezésére a banknak van szüksége.

Persze, egeszen addig kell neki, amig ra nem tolja azt a hitelfelvevore.

> Hisz a bank tud csak szívni a fedezettel, mert, ha
> értékét veszti, akkor kevés lesz a kárával szemben.

De a kulonbozetet tovabbra is koveteli a hitelfelvevotol, tehat
_nincs_ kockazata. Es az u.n. "szivast" is rendesen bearazva
tovabbterheli, ugymint behajto ceg koltsege, levelezes, felszolitas
stb.

> Ezért a reálisan!!! várható kockázat arányában alulértékelten veszi
> számításba a fedezetet szerződéskor, és ha úgy adódik a többlettel elszámol!
> amikor igénybe vette esetleg a fedezetet.
>
> De!
> Attól, hogy a REÁLISAN várható kockázattal eleve számolt
> még NEM MONDOTT LE AZ ÍGÉRETED szerinti teljes összeg, mint
> kár megtérítéséről, mert nem bolond.... Te sem mondanál le, igaz?
>
> Vagyis, ha nem fizetsz, akkor nyilván a TELJES KÁR
> az amit az ígéreted megszegése okán, rendezned kell.

Ha o arazta/araztatta be a hazam erosen nyomott aron a tenyleges piaci
ertekhez kepest, es ez alapjan volt hajlando ra egy meg ennel is
alacsonyabb osszeget hitelezni, akkor vallalja mar be ezt a velemenyet
akkor is, ha fordul a kocka. Csak ennyit kerek. De ezt semmilyen
hitelnel nem csinaljak meg. A CHR arfolyamvaltozast most hagyjuk ki a
dologbol, az csak egy plusz extra jelen pillanatban.

> Ez ugye nem gond, ha a fedezet ÉPPEN elég rá vagy még több is.
> Mert pl. jócskán nőtt a ház értéke az adott környéken...
> ... és ha nem elég rá? mert speciel csökkent.
>
> Akkor ugye a jogos kárigényre nem elég az ELŐRE kikötött fedezet.
> A maradék részt is rendezni kell viszont, mert különben a bank bukik.
> (Te is követelnéd az adósodtól a maradékot is igaz..?)

Attol fugg, milyen feltetelekkel kotottem vele szerzodest, es ennek
tukreben elvarhato-e tole, hogy a teljes osszeggel megfeleljen nekem.

> Ígyhát, természetes, hogy, ha az előre lekötött fedezet nem elég,
> akkor bizony más vagyont is el kell venni a kártérítésre. mese nincs.
> Ami jár az jár...

A szank, leginkabb. :-)

> ----
>
> Más kérdés, hogy abban az esetben, amikor
> a pénzpiaci költségek nőnek és ezért nem tud
> az adós fizetni...beleszalad a fedezeti érték
> csökkenésbe is egyúttal... az hatalmas szívás.
>
> De! ettől még rendben van a dolog...
> (amíg a bank nem sunyít közben)
>
> A fordított esetről meg ugye nem szokás szót ejteni,
> amikor az adós jár jól, mert csökkennek a pénzpiaci költségek
> Sőt közben a fedezet értéke is nő>> dupla haszon

Mi a fene kezelnivalo van egy lakashitelen, aminek beerkezik evente 12
reszlete es kesz, ami 250 ezer Ft-ba kerul eves szinten? Innentol
kezdve a bankok kussoljanak, de erosen, amikor arrol van szop, hogy
mit veszitenek az egyes bedolt hiteleken. 20 ev alatt a 12 millios
hitelre ki fogunk fizetni nekik 5 millio Ft-ot kezelesi koltsegben,
ami nem toketorlesztes es nem hitelkamat, de nagysagrendileg boven
osszevetheto a toke osszegevel is.

> ----
>
> Ezért nem is értem most miért a bankot baszogatja mindenki.
> Akkor meg meg miért nem akarták bevitetni a banka a
> plusz hasznot, amikor az adós járt jól éveken át ?!!

Mert erosvest felrohato a banknak, hogy anno sokan CHF alapu hitelt
vettek fel es nem HUF alaput. Nem mindig volt egeszen korrekt a
tajekoztatas. Es persze benne van az emberek hulyesege is, akik CHF
alapon kidekazva vettek fel a hiteluket, mert HUF alapon nem lett
volna eleg a penzuk.

> ----
>
> A fenti banki viszonyoktól teljesen független kérdés a szociális rész!!!
> Akkor amikor éppen az a ház a fedezet, amiben lakik az adós...
> Ekkor lehet azon tűnődni, hogy mi legyen vele szociális szempontból.
>
> Lehet, korlátozni a bank kárérvényesítését...
> - lehet használni az  említett USA modit, hogy
>  a fedezet aktuális értékéig térül csak a bank kára

Tamogatnam a dolgot...

> - lehet a bankot kényszeríteni, hogy bukjon ős is
>  pl. törvényben előírt kamat/költség/árfolyam limittel

Ez is jo megoldas lehetne.

> - lehet a bukást késleltetni >> 180 Ft-os akció, most
>  bízva a szebb jövőben

Marhasag, szerintem.

> - lehet állami pénzből segélyezni a bukott adóst

Megint a konzervativ, ovatos adofizetot szivatjak a tobbi felelotlen
miatt. Nem jo otlet, de neha ketsegtelenul muszaj.

> - lehet semmit se tenni..

Egyelore ez tunik tortenni.

Es lehet meg azt, ami talan a legrosszabb megoldas, amit a fityesz
csinal: ki lehet vetni bankadot, hogy majd ebbol finanszirozzak a
bedolt hiteleket. Mas kerdes, hogy nem erre forditjak a bevetelt,
hanem masra...

Best regards,
Andy