[elektro-etc] Jut eszembe... 1:1:1

[Kovács József]

Erről én azt gondolom, hogy jó hazai/európai módszer.
Csak félreértitek a jelzálog kérdését....

A banktól pénzt veszel fel és ÍGÉRETET teszel
a tőke+kamatok/költségek fizetésére, mégpedig
a mindenkori fizető eszköz!!! reálértéken!!!
(ezt biztosítja ugye a változó kamat ill.
deviza esetén még az árfolyam változás is)

Eddig, tehát szó nincs a bank általi lenyúlásodról.
A tőkét a mindenkori jelen értékre transzformálja
a változó kamat (és az árfolyam) azaz EGYENSÚLY van.
Közted a és bank között...

Nyilvánvaló, hogy, ha nem így lenne valaki rosszul járna.
A változás irányától függően vagy Te vagy a bank...
A pénzpiaci változások miatti aktualizálással, tehát semmi baj nincs.
Egy kérdés lehet vitás!
Az, hogy a bank mekkora hasznot érvényesít(netto marzs)
a jogos pénzpiaci aktualizáláson felül, azaz, hogy
a saját netto hasznát is növelte-e sunyiban...?
Ha, nem sunyit és csak aktualizál akkor OK.
Ha, sunyit és hasznot is növel, akkor geci.

Azzal tehát semmi bajom, hogy érvényesíti a pénzpiaci árakat.
Azzal már van, ha akkor nem érvényesíti, vagy csak kibaszott
nagy időbeli késéssel, amikor az nekem jó >> OTP pl. tipikusan

A hitel jogos terheit tehát értelemszerűen
a hitelfelvevőnek kell viselnie! akkor is, ha éppen
infláció van és nő a kamat vagy ha romlik az árfolyam.
Ahogy a csökkenő kamat és a javuló árfolyam előnyeit is élvezi !!!
Ugyanazon szerződés alapján, csak akkor ugye nem visít ezerrel...

Szóval a szerződés ezen részével nekem semmi bajom nincs.
(amíg a bank nem sunyít és nem növeli a netto marzsát)

-----

Nézzük a fedezet kérdését...

A fedezet a fenti FIZETÉSI ÍGÉRET betartásának egyik eszköze.
A fedezet adásnál ahhoz, járulsz hozzá, hogy ha ÍGÉRETED ELLENÉRE
mégse fizetnél, akkor kártérítés/kárenyhítésként a fedezetként
adott vagyonrészedet rövid úton magáévá teheti a bank...

Az idő és az érték változás azonban a fedezetet is érinti!!!
A változások kockázatának fedezésére a banknak van szüksége.
Hisz a bank tud csak szívni a fedezettel, mert, ha
értékét veszti, akkor kevés lesz a kárával szemben.
Ezért a reálisan!!! várható kockázat arányában alulértékelten veszi 
számításba a fedezetet szerződéskor, és ha úgy adódik a többlettel 
elszámol! amikor igénybe vette esetleg a fedezetet.

De!
Attól, hogy a REÁLISAN várható kockázattal eleve számolt
még NEM MONDOTT LE AZ ÍGÉRETED szerinti teljes összeg, mint
kár megtérítéséről, mert nem bolond.... Te sem mondanál le, igaz?

Vagyis, ha nem fizetsz, akkor nyilván a TELJES KÁR
az amit az ígéreted megszegése okán, rendezned kell.

Ez ugye nem gond, ha a fedezet ÉPPEN elég rá vagy még több is.
Mert pl. jócskán nőtt a ház értéke az adott környéken...
... és ha nem elég rá? mert speciel csökkent.

Akkor ugye a jogos kárigényre nem elég az ELŐRE kikötött fedezet.
A maradék részt is rendezni kell viszont, mert különben a bank bukik.
(Te is követelnéd az adósodtól a maradékot is igaz..?)

Ígyhát, természetes, hogy, ha az előre lekötött fedezet nem elég,
akkor bizony más vagyont is el kell venni a kártérítésre. mese nincs.
Ami jár az jár...

Szóval a szerződés ezen részével sincs nekem semmi bajom nincs.
(amíg a bank nem sunyít és nem növeli a netto marzsát
és emiatt olyan kárt is érvényesít ami nem járna neki)

----

Más kérdés, hogy abban az esetben, amikor
a pénzpiaci költségek nőnek és ezért nem tud
az adós fizetni...beleszalad a fedezeti érték
csökkenésbe is egyúttal... az hatalmas szívás.

De! ettől még rendben van a dolog...
(amíg a bank nem sunyít közben)

A fordított esetről meg ugye nem szokás szót ejteni,
amikor az adós jár jól, mert csökkennek a pénzpiaci költségek
Sőt közben a fedezet értéke is nő>> dupla haszon

----

Ezért nem is értem most miért a bankot baszogatja mindenki.
Akkor meg meg miért nem akarták bevitetni a banka a
plusz hasznot, amikor az adós járt jól éveken át ?!!

----

A fenti banki viszonyoktól teljesen független kérdés a szociális rész!!!
Akkor amikor éppen az a ház a fedezet, amiben lakik az adós...
Ekkor lehet azon tűnődni, hogy mi legyen vele szociális szempontból.

Lehet, korlátozni a bank kárérvényesítését...
- lehet használni az  említett USA modit, hogy
   a fedezet aktuális értékéig térül csak a bank kára
- lehet a bankot kényszeríteni, hogy bukjon ős is
   pl. törvényben előírt kamat/költség/árfolyam limittel
- lehet a bukást késleltetni >> 180 Ft-os akció, most
   bízva a szebb jövőben
- lehet állami pénzből segélyezni a bukott adóst
- lehet semmit se tenni..

KJ








2011.08.10. 8:18 keltezéssel, Kaczmarek Edvard írta:
>
>> Igen, itt a lenyeges kulonbseg az amerikai es a magyar bankok kozott.
>> Amerikaban a bank felmerte, megmondta, menni hitelt ad ra - de
>> innentol kezdve ezert a felmeresert jotallassal is tartozik: ha bedol
>> a hitel, viszi a hazat, a tobbi meg az o baja, nem a hitelt felvevoe.
>
> Kivéve, ha nem. Vannak olyan típusú jelzáloghitelek, amelyek esetében a
> bíróságnak, amelyik felügyeli a bedőlt hitel kezelését, joga van
> jelzálogot tenni a hitelfelvevő másik ingatlanára. Számos államban a ház
> vásárlásakor felvett hitelnél ez kizárt, de újrafinanszírozás esetén
> vagy későbbi (esetleg szabad felhasználású) hitelnél lehetséges.
>
> Lásd
> http://en.wikipedia.org/wiki/Foreclosure#Further_borrower.27s_obligations
> http://en.wikipedia.org/wiki/Deficiency_judgment
> http://en.wikipedia.org/wiki/Non-recourse_debt
> http://en.wikipedia.org/wiki/HELOC
>
> Ed
>
>
>
>
> Ellenőrizte: AVG - www.avg.com
> Verzió: 9.0.901 / Vírus adatbázis: 271.1.1/3823 - Kiadás dátuma: 08/09/11 08:34:00
>