[elektro-etc] A nem romák munkaviszonyt igazoltak, igy nem kell bozotot irtaniuk

[jhidvegi]

Xorn wrote:

> Miert, mi ezzel a gond? Az allamilag finanszirozott oktatast mibol is
> finanszirozza az allam?

Én teljesen általánosan vetettem fel ezt az "adóból" terminológiát, mert nagyon 
divatos, és mindig úgy vetődik fel, hogy valami költséget a cég vagy vállalkozás 
leír az adójából.

Ha van egy nem állami támogatású oktatás, költségtérítéses, az meglepne, hogy az 
oktatás költségét bárki is leírhatná az adójából. Ha így lenne, akkor nem lenne 
költségtérítéses, mert teljes egészében mindent az állam fizetne. Mindenki, aki 
bármilyen önköltséges képzésben venne részt, megpróbálná ezt az utat, végül az 
állam ott tartana, mintha bármiféle képzés államilag finanszírozott lenne.

> Szerintem ez igy eleg korrekten ossze lehetne rakni. Persze par
> biztositekot kellene bele epiteni, pl. mi van, ha draga, de viszonylag
> alacsonyabban jovedelmezo szakot vegez, mondjuk boncoloorvos egy
> nogyogyasszal vagy ugyveddel szemben; mi van pl., ha elmegy kulfoldre
> dolgozni, akkor mit es hogyan kell visszafizessen stb. Azutan amit
> SZJA-ban befizet, azt levonjak az oktatas raterhelt koltsegeibol. Ha
> nem fizet be SZJA-t, akkor valamilyen osszeget havonta torlesztenie
> kell.

Na itt is van egy kis kavar, ami a család- és lakástámogatásnál is felmerül.
Ha valaki az szja terhére kap bármit, akkor azt az államtól kapja. Ez is adó, 
tehát adóból finanszírozott dologról van szó, azaz az állam fizeti teljes 
egészében.

Én most nem beszéltem arról, nem is tudom, mi lenne a jó megoldás, hogy ha 
valaki bármilyen oktatásban vesz részt, és azt nem itthon kamatoztatja, akkor mi 
lenne a teendő. Én is híve lennék annak (kevés utánagondolás után), hogy minden 
képzést a delikvens fizessen, és erre legyen neki mindenféle hitelkonstrukciója, 
de nem értek hozzá. Pl van olyan, hogy egy országnak más ágon jelentős előnye 
keletkezik, ha a szükséges (!) képzéseket adókból, tehát saját költségén 
megoldja, és tudni lehet, hogy ezek az itt végzett emberek zömmel aztán el is 
végzik azokat a munkákat, amikből az államnak kerülőúton jó bevételei lesznek. 
Pl ha egy mérnök hidat vagy erőművet tervez, az biztos, hogy akármilyen szokásos 
csúcsbér esetén is az államnak ez bőven megtérül.

De ha tömegesen mennek külföldre, azt már át kell gondolni.

Pl a norvégoknál nincs orvosképzés, ők az orvosaikat jópézé külföldön (többek 
között Mo-on) képeztetik. Ez is egy járható út. Na most, ha a norvégok fizetnek 
az orvosképzésért, akkor a képzőnek is a saját orvosaik képzésében kell legyen 
valami hasonló érdeküknek, de ez biztos nem az, hogy rögtön az egyetem után 
elspricceljenek pl angliába, miközben az angolok egy kanyit se fizettek ezekért 
az orvosokért. Ráadásul jó esély van rá, hogy még olcsóbban is foglalkoztatják 
őket, mint a hazaiakat.

Én biztos nem tudom a jó megoldást. Nem is erről írtam, csak kizárólag erről a 
fogalomról, hogy leírom az adóból... Ebben van nagy kavar.

Ugyanígy a különféle 1 százalékoknál is ott a zavar a fejekben. Rendelkezik a 
jövedelemtulajdonos, hogy mire legyen fordítva az adott 1%, de tudni kéne 
mindenkinek, hogy ekkor már nem a saját pénzéről rendelkezik, hanem az államnak 
befizetett adójának egy részéről, tehát állami pénzről. Ha nem rendelkezik, 
akkor a költségvetésbe kerül. Ha rendelkezik, akkor onnan ez hiányozni fog, és a 
támogatotthoz kerül. Semmiképpen nem a befizető pénzéről van szó, ezt is 
világosan kéne látni.

hjozsi