[elektro-etc] Szénhidrát nemzedék

[jhidvegi]

Fuzesi Arnold wrote:

> Nezd, kepzeld el hogy felszabaditod a stabrud szilenteket ami a
> bolcsore koti a rudat. Mi tortenik? ferden fog allni a rud ha felmesz
> a jardara egyik kerekkel, kaszni csavarodik a rugokon keresztul stb.
>
> Azaz a bolcsore jelentos csavaro nyomatek hat ha le van ra csavarozva
> a stabrud, ami igy mellekhataskent a kasznit tehermentesiti a
> csavarastol.

Na akkor kezdjük, mert egészen világos, hogy nem világos.

Tegyük fel azt a szélső esetet, hogy a rugók végtelenül lágyak, tehát semennyire 
nem változik meg az erő bennük attól, hogy összenyomod őket, de véletlenül pont 
jó méreten állnak, azaz a kaszni a földtől mittudomén 30 centire van.

Ezután felmész valamelyik kerékkel a járdára. A kerék följebb megy 10 centivel, 
a rugó ereje nem változik. Mit vesz észre a kaszni? Hát azt, hogy mind a négy 
feltámasztási ponton ugyanaz az erő jön, és bár hülyén állnak a kerekek, de ez a 
kasznira semmféle csavaró nyomatékot nem jelent, hiszen mint mondtam, mind a 4 
helyen ugyanakkora az erő, pont úgy, mint mielőtt felállt a járdára az egyik 
kerék.

Na most, ha veszünk egy tökéletesen merev stabrudat, ami nem engedi, hogy 
bármelyik kerékpár rugói eltérően nyomódjanak össze (ez már lehet akár valós 
rugó is), és ez van elől is, hátul is, akkor mi is lesz, ha egy kerék a járdán 
áll?
Hát az, hogy ez a kerék, meg a vele átellenben lévőn lesz az egész autó súlya, a 
másik kettő közül valamelyik a levegőben kell legyen.

Eddig stimmel?

Na most, ha valahol elmetszed gondolatban a kasznit, behegesztesz pl a hátsó 
félbe rudak és egyéb szerkezetek segítségével egy hosszirányú rúddarabot, amire 
csapágyat rax, annak a fészke pedig az első félbe van rögzítve, akkor ugye a 
kaszni hátsó fele szépen lefexik az útra, tehát mind a két kerék lent lesz az 
úton, míg az elsők is szépen egyik a járdán, másik az úton, a csapágy nem 
engedi, hogy nyomaték kerüljön át, hiszen el tud fordulni. A kaszni két fele meg 
hát el kell legyen csavarodva egymáshoz képest. (Léteznek is ilyen holdjáró 
járgányok, az első meg a hátsó tengely egymással jelentős szöget is bezárhat, a 
kaszni el tud valamelyik pontján piszkosul csavarodni, de ennek következtében 
folyton talajt tud fogni mind a 4 kerék.)

Lehet tudni azt is, hogy ha ezt az elcsavarodást ez a csapágy nem teszi 
lehetővé, akkor mekkora csavarónyomaték keletkezik az amúgy tök merev (vegyük 
annak) kaszniban. Pl ha az első kerekek terhelése nagyobb, akkor a hátsók közül 
az a kerék fel fog emelkedni a levegőbe, ami azon az oldalon van, ami felment a 
járdára. Ha a kocsi hátulja F erővel nyomja normál esetben a kerekeket összesen, 
tehát F/2 jut kerekenként, akkor a levegőbe került kerék ereje nulla, a másikra 
F erő jut. A kerekek távolsága meg s legyen, a keletkezett csavarónyomaték pedig 
F*s/2, mert ugye az F erő a súlyból középen keletkezik.

Ha a stabrúd valamelyest rugalmas, és képes ettől a mókától Fs<F/2 erőre, akkor 
más arányúak lesznek az erők, mondjuk a nulla helyett lesz F/2-Fs, a másik 
keréken meg F/2+Fs. A nyomaték meg pont akkora, amekkorát a stabrúd létrehoz: 
Fs*s.

Tök merev (ideális) stabrúd esetén kb olyan, mintha az egész futóművet 
odahegesztenénk a kasznihoz, és úgy raknánk fel az egyik kereket a járdára. 
Vagyis van egy tégla, amit 2 átellenes sarkánál támasztunk alá, a hosszirányú 
csavarónyomaték evidens.

Remélem, sikerült érthetően zagyválnom. Ha nem, feladom.

hjozsi