[elektro-etc] dan urhajofejlesztes

[jhidvegi]

elight wrote:

> De ahogy nézem , azért évről évre fejlődik az űrlift projekt...
> Egyszer valaki csak megüti a főnyereményt.

Szerintem már csak politikai elhatározás és pénz kérdése, a technikai 
lehetőségek már adottak.

Nekem a kombinált megoldás tetszene, amikor van az a 3 balloncsöves módszer, 
amivel akár 20km magasra is fel lehet jutni, ilyen építményt lehet csinálni, 
onnan meg menne tovább a nanocsöves heveder.

Múltkor valamiért nagyon érdekelt a téma, magam is számolgattam, és az jött ki, 
hogy a nanocsövek szilárdsága (olvastam 6 tonna/mm2-t is) bőven elegendő lenne 
egy állandó keresztmetszetű heveder esetén is. (Nem is bonyolult, középiskolás 
matek kell csak hozzá.) Na de senki nem kötelez senkit, hogy a hevedernek 
állandó keresztmetszetűnek kell lennie. Lehet az felfelé menet egyre vastagabb 
is.

Szóval mechanikailag tök kész a megoldás, ami húzós, az a viharok és villámok 
kezelése, meg az építés módja, valamint az űrszemét és más, nem ismerhető 
obektumok miatti veszély.

(Középiskolásoknak feladnék olyan feladatot is, hogy ha a kész űrlift hevederén 
v sebességgel pl lefelé közlekedik egy m tömegű objektum, akkor mekkora és 
milyen irányú erő hat a hevederre. :-) )

Ha már meglesz valaha 1 űrlift, a többi már akár sorozatban készülhet, mert a 
szükséges anyagokat a kész űrliften olcsón lehet felszállítani. Nem kevésről van 
szó. Olyat is olvastam, hogy valami 800ezer tonnáról van szó. Nem tudom, hogy 
ebben mi van benne. Tudni kell, hogy a 36ezer km feletti részen kell egy bazi 
nagy tömeg, ami az egész hóbelevancot ellensúlyozza a centripetális erővel. 
Szóval nem tudom, hogy ez is benne van-e a tervezett 800ezer tonnában. El tudom 
képzelni, hogy csak a heveder súlya lenne ennyi.

A max erő ott lép fel, a 36ezer km-es magasságú geostac. pályán. Ott kell legyen 
az egész holminak a mindnekori súlypontja is, ha azt akarják, hogy tényleg ne 
mozduljon el.

hjozsi