[elektro-etc] vorosiszap osszefoglalo
Acs Gabor
agabor at electrodesign.hu
Wed Oct 13 09:39:54 CEST 2010
Korrekt leírás, látszik hogy értelmes embertől van -bár a 2. bekezdés
kicsit propaganda ízű.
Épp az jutott nekem is eszembe, milyen vicces, ha az állam lesöpri a
tulajok padlását kártérítés címén, ők meg visszaperlik az államot. Itt
jön be a képbe, hogy egy eladó meddig felel az általa eladott áruért.
Vajk példája alapján ha én eladok egy hibás autót valakinek, és ő 20 év
múlva balesetet csinál, kétlem hogy rámverhetné még a balhét.
Most olyan apróságokról nem beszélve, hogy az ügyészség, a bíróság, a
minden addigra pártkatonákból áll majd, még ha igaza is lenne az
illetőnek, nem lesz könnyű dolga.
És akkor itt jön be a nép szellemi szintje, kevesen veszik a fáradságot
hogy elgondolkozzanak bármin, a kormány cáratyuska magatartása sem
erősíti, és a média elfogult, szenzációhajhász tevékenysége sem.
Gábor
Leto Tokarev írta:
> Sok uj nincs benne, de hatha erdekel valakit
>
>
>
>
>
> ---------- Forwarded message ----------
> Date: Tue, 12 Oct 2010 14:19:53 +0200
> From: losz at geology.elte.hu
>
>
> Ha már a geológusok szót kaptak (vigyázat, hosszú lesz, csak az olvassa el,
> akit érdekel):
>
> Az elemzésekkel kimutatott nehéz fém tartalom a vörös iszapban az oxidált
> vashoz kötődik, abból csak 2-3-as pH érték mellett "mosható" ki (ezért kezelik
> az egészet "szelíd" ecetsavval). Ilyen pH érték a természetben nem fordulhat
> elő, azért a vörös iszap mérgező hatása nem olyan nagy ,mint amilyennek azt az
> összetétel alapján feltételezik, ezért vette le az EU a veszélyes anyagok
> listájáról. A radioaktivitása csak kicsit növekszik a természetes bauxithoz
> képest, hiszen ez lényegében annyiban különbözik a bauxittól, hogy az
> alumíniumot oxidos, hidroxidos állapotban (az alumíniumnak nagy a vegyülési
> képessége, tiszta állapotban lényegében nem fordul elő a természetben). Tehát
> az eredeti kőzethez képest csak relatíve dúsultak fel benne az alacsony
> radioaktivitású izotópok.
> A veszélyessége a lúgosságában van. Ebben a hazánkban egyedül megmaradt (a
> tatabányait és az almásfüzitőit már régen bezárták) timföldgyárban (a bauxit
> termelésünk az elmúlt két évtizedben a negyedére csökkent) az európai termelés
> 13%-át, a világtermelés 5 %-át állítják elő!!! Termékei nagyon korszerűek: a
> privatizációkor teljesen elavult technológiával, a korábbi szovjet piacra
> termelő üzemből számos technológiai újítással egy világszínvonalú, kiváló
> termékeket előállító üzemet hoztak létre, amely a 15évvel ezelőtti évi 4
> milliárdos veszteségből mára, a technológiai problémákat, az energia
> áremeléseket (rendkívül energia igényes iparág!) és a gazdasági válságot
> leküzdve most havi 100 milliós eredményt produkál. Ennek az összegnek most lesz
> helye...
> Anno a Norsk Hydro is pályázott a cégre, mert nekik már van gyáruk
> Szlovákiában és Szlovániában is. A magyar pályázó azzal nyert, hogy vállalta a
> már meglévő rendkívül környezetszennyező másik 9 (!) kazetta ártalmatlanítását.
> Ebből 8 és féllel végeztek már, ami azt jelenti, hogy az abban tárolt "nem
> veszélyes" anyag már nem folyós, nagyrészt megszilárdult, földdel leborították,
> takarásban van, az alsó szigetelésnek köszönhetően elvileg nem szivárog, a
> talajvizeket nem szennyezi. De azért ó termőföld sosem lesz belőle, nem fogják
> trágyázásra, föld feljavításra használni...
> A jelenlegi borzalmas tragédiát okozó kazettát 1985-86-ban, tehát
> évtizeddel a privatizáció előtt építették (addigra a jól jövedelmező
> gyöngyszemeket, pl. az alumínium hengerművet akkorra már rég eladták a
> franciáknak)
> Bár számos vizsgálat még hátravan, sok kötetnyi szakvélemény fog születni,
> bírósági perek sorozata következik, nagyon valószínű, hogy építésföldtani
> problémák okozták a katasztrófát. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy pl.
> túltöltötték volna a tározót. Egy liftet is kétszeres terhelésre kell
> méretezni, tehát az nem lehetséges, hogy pl. 2 m-rel a perem alatt lehet csak
> feltölteni, hiszen ez a kazetta 19 (!) m magas oldalakkal rendelkezik, azt
> hiszem, 23 hektáros. Olyanra kellett volna méretezni, hogy csurig töltve is
> kibírja az oldalnyomást. Az elmúlt években egyébként kissé magasították a
> töltést, de hosszas engedélyezési eljárás során, és nem az okozta a bajt,
> hiszen a sarok mélyen kitört.
> Baj volt, hogy nem mélyítették eleve a földbe (máshol a szabályozók ezt
> előírják, nálunk nem). Baj volt, hogy szögletesre tervezték, hiszen a nyomás
> szükségszerűen mindig a sarkoknál a legnagyobb (láttatok már szögletes ablakú
> repülőt? Az épületkárok is mindig a szögletes ablakok sarkánál, mint
> leggyengébb pontnál jelentkeznek). Tehát kerekített oldalúnak kellett volna
> lennie.
> Geológiai szempontból baj volt, hogy nem egységes talajra került a gát.
> Részben az agyagos altalajra (ami fontos, mert vízszigetelőként megakadályozza
> a lúg beszivárgását a talajba), részint a Torma(?)-patak kavicsos-homokos
> ártéri üledékére. Ezeknek a rétegeknek a vízfelvevő képessége eltérő - az idei,
> 60-70 cm vagy még több csapadék mellett ez nem lényegtelen szempont. Tudjuk,
> hogy a környezetvédelmi hatóság, az esetleges elszennyeződött talajvíz
> szivárgásától félve egy résfalat építtetett a tározó előtt. Ez sem volt túl
> bölcs dolog, mert amögött visszatolul a talajvíz, és bajt okozhat...
> Nem vagyok statikus, nem tudom, szükséges lett volna-e a betonba vasat rakni
> (nem volt benne). Nem tudom, lehet-e igazán betonnak nevezni azt a salak
> pernyét, amiből a földgát megtámasztású kazetta oldalfala készült? Igaz-e, hogy
> ez vízzel érintkezve veszít a szilárdságából?
> Sok kérdés, amire vizsgálatok adhatják meg a választ.
> Az tény, hogy a gyár vezetése el sem tudta képzelni, hogy ilyen esemény
> bekövetkezzen. Ezért nem volt rá katasztrófa terv, nem volt 3. félnek okozott
> kárra nézve biztosítás kötve.
> Amennyiben eredeti építésföldtani hibák okozták a kataklizmát, akkor is a
> tulajdonos a felelős jogilag. Viszont utólag perelheti az eladót, az
> államot...A tervezési felelősség azt hiszem, 25 évre szól..
> A legfontosabb kérdés: tényleg voltak e hetekkel, hónapokkal korábban
> előjelei a gátszakadásnak, mint azt a médiában olvashatjuk? (Szoktak
> jelentkezni pl. buzgárok, szemmel látható, táguló repedések). Ez dönti el, hogy
> az elvárható gondosságot tanúsították-e a tulajdonosok, a gyár vezetése. Akik
> nyilván nem hülyék, mert egy gátszakadást mindenképpen meg kell akadályozniuk:
> az emberi sorsok tönkretételén, haláleseteken kívül (ha éjszaka következik be,
> 3 számjegyű lett volna a halálos áldozatok száma) az ő teljes
> ellehetetlenülésüket, teljes vagyonvesztésüket okozza (a gyár értékét, Tolnai
> úr vagyonát - neki egyébként külföldön is vannak érdekeltségei, részvényei -
> 21 milliárdra becsülik, és szerintem a teljes számla ennél magasabb lesz).
> Mindenesetre a gyár napokon belül nyilván újra indul, mert fontos üzem.
> Annak a 60 embernek, aki a károsult, megsemmisült településeken lakik és a
> timföldgyárban dolgozik, elég a háza elvesztése, biztos nem szavaznának arra,
> hogy a munkahelyük is elvesszen... A 10/a tározót közben alkalmassá tették a
> frissen "gyártódó" vörös iszap befogadására.
> Egyébként egy ilyen veszélyes anyagokkal dolgozó gyárat csak tervszerűen
> lépésekként lehet leállítani vagy félév alatt, nem egyik napról a másikra,
> különben az további ökológiai katasztrófákhoz vezethet.
> Majd kiállítanak egy katasztrófa biztost, aki az igazgató tanáccsal közösen
> vezényli a mentést és a további termelést, és nem lennék meglepve, ha a végén
> tulajdonos váltással zárulna a történet...
> A vezérigazgatót tegnap előzetesbe helyezték.
> Timföldgyártás egyébként 80 éve folyik Magyarországon, az ipar egyik húzó
> Ágazata volt mindig is az alumíniumipar, mondjuk a gyógyszergyártással együtt.
> Tanulság: ítélkezni csak megfontoltan, adatok birtokában lehet. A médiában
> sok megalapozatlan hír jelent meg. Aki látja ezt a 40 km2-t, amit hosszú időre
> nyugodtan kivonhatunk hazánk 93.030 km2-es területéből, az magát a végítéletet,
> az apokalipszist látja, és a látottak hatása alá kerül... A tragédián
> túlmenően, azt még felnagyítva a média - különösen a hazai hírekre alapozva a
> külföldi - olyan képet festett, hogy amerikaiak aggódva érdeklődnek, lehet-e
> még Magyarországon élni?! Ez biztos, hogy nagy pofont ad az idegenforgalmunknak
> és a mezőgazdasági exportunknak. Pedig semmi köze hozzá...
>
> Ami minket érint(ett): a hetvenes-nyolcvanas években Nyírád-Halimba
> térségében mélyművelésű bauxitbánya is működött, ami csak a karsztvízszint
> folyamatos süllyesztésével volt lehetséges. Ez volt az okozója, hogy a
> nyolcvanas években a depressziós tölcsér széle felé eső
> Tapolcai-tavasbarlangban is lejjebb szállt a vízszint, és a csónakázótó száraz
> lábbal bejárható volt. Ezzel az illetékesek nem sokat törődtek, de amikor a
> Hévízi-tó vízhozamát és hőfokát is kedvezőtlenül érintette a vízszint
> süllyesztés (az az egyik legfontosabb valuta kitermelő helyünk volt és maradt
> is), akkor leállították a mélyművelést...Kisvártatva (néhány év múlva)
> visszakaptuk a tavsbarlangunkat, helyreállt az eredeti karsztvízszint.
>
> Köszönet a türelemért!
>
> Leél-Őssy Szabolcs
>
>
> _____________ NOD32 5526 (20101013) Információ _____________
>
> Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
> http://www.nod32.hu
>
>
>
>
More information about the Elektro-etc
mailing list