[elektro-etc] olajfolt

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
Sun Jun 20 15:47:05 CEST 2010


Móczó Levente wrote:

> Ok, amit írsz, csak nem erre a feladatra passzol.
> 3km3 az nem néhányezer km átmérő.

Olyat is írtam, ami erre passzol, csak még sok más példát is hoztam a méret 
növekedésének a hatására.

Ezt is ki lehetne akár konkrétan is számítani, hogy mekkora pl húzófeszt kell 
elviselnie egy ilyen boltozatnak vagy bárminek, ami lefed egy - az írásod 
szerint - 5000 bar nyomású valamit a 2000 helyett.

Most csak annyit, hogy ha ez lencse alakú kb, és a kőzetben nem egy tömbben, 
hanem a mikroüregeiben található (mondjuk 0,2-es kitöltési tényezővel, akkor már 
biztosan sokat mondtam), akkor ez 15km3-es térfogat, ami legyen 1,5km vastag, 
tehát 10km2. A felfelé ható erő 3000 kp/cm2*10km2*1e10 cm2/km2=3e13 kp.

Ez az erő a súlyon felül van, ami rá nehezedik.

Most egyszerűsítek: kéttámaszú tartó, lemez alakú, 10x10km-es, 8,5km vastag.

A közepén fellépő nyomaték (a részletek mellőzésével) 5,2e18 mkp.
A hajlított lemez ebből származó húzó-nyomófesze 4360kp/cm2.

Ha persze konzervdobozfedőnek képzeljük, akkor lényegesen kisebb, mondjuk 
1000kp/cm2 jöhet ki, de ez húzásra is! Szerintem nemigen van olyan kőzet, ami 
ezt bírja. Homogén fém igen, de itt nem az van.

> A bazárt konzervesdoboz elméletre nem tudok mit mondani, szeinted nem
> lehetséges, sztem igen.
> Kiderül, hamarosan.

Honnan derül ki?

> Igaz, a számok sok mindent elbírnak.

Nem a számoknak kell elbírniuk, rosszul kiszámított számokat bír el pl a papír 
vagy a képernyő.

> Az óceánok felülete 360 000 000 km2

Na legalább ez stimmel. :)

> A három km3 olaj, ha 0,1 mm vastag hártyaként terül el, akkor az befed
> 300 000 000 km2-t.

ez már nem stimmel, ez csak 30 millió km2. De nem fedi be, mert nem tud feljönni 
mind a felszínre.

> És így, km2-ben is vicces?

Hát ha tévedünk, akkor igen. Amúgy meg persze az olajfilm vékonyabb szokott 
lenni, és jellemzően nem áll meg sok éven át a víz felszínén. Pl találkozik 
oxigénnel, amivel erős napsütésben valszleg reagál, és ez még csak színtisztán 
fizikai folyamat.
Persze ne érts félre, nem mondom, hogy á, le van tojva, öntsük csak az olajat a 
tengerbe! De ez a vészharang-kongatás, ami rád valamiért jellemző immár évek 
óta, ezt el kéne hagyni. Szerintem, ha visszaolvassuk a régebbi, ilyesmi témájú 
emiljeidet, már rég be kellett volna következnie egy akkora mértékű 
felmelegedésnek, hogy már ki kellett volna halnia az emberiség zömének.

Engem mondjuk nem zavar, jó kis agytornákra késztet, de neked annál vacakabb 
lehet úgy élni, hogy ha ma nem, majd holnap, és ha holnap nem, majd holnapután 
kell, hogy a családom is kipusztuljon mindenki mással együtt. Én most is 
aszondom, hogy ha a létszámunkat sikerül karbantartani, nem lesz itt komolyabb, 
ember által előidézett katasztrófa, és ha nem sikerül, akkor is csak az ember 
számára lesz az a katasztrófa számottevő, de akkor se végleges.

Ami ellen nem tudunk védekezni sehogysem, az pl egy pár vagy pártíz km átmérőjű 
kisbolygó becsapódás, vagy hogy ha majd felfúvódik a nap néhányszázmillió km 
sugarúra..., meg ilyenek. Akkor majd oda lesz az egész emberiség összes 
kultúrája, hírmondó is csak a távozó fényben, rádióhullámokban lesz. Hacsaknem 
megtanulunk más bolygókra átköltözni, amik más naprendszerekben vannak. Ilyen 
kérdéseket ma már többen feszegetnek ismert fizikusok közül is.

hájjozsi 



More information about the Elektro-etc mailing list