[elektro-etc] egyszeru statikai szamitas

[jhidvegi]

KJ wrote:

> A szigma méretezési szerkezeti acélra szokásosan 105 MPa
> A teta 30-40-50 MPa, speckó hiányában 30 MPa

Szerintem ez nem így van. A közelmúltban néhány rugót méretezgettem és
méregettem is, és az jött ki, hogy pl egy autó szeleprugó teljesen összenyomott
állapotú nyírófesze kb 60kp/mm2, azaz kb 600MPa.
De kipróbáltam vasdrótból is, hogy mikor folyik meg, és bizony elérte a
200MPa-t, szóval a 30 az mélyen az igénybevehetőség alatt van.

Néztem statikus igénybevételű rugókat is, pl a légrugós széket kellett
szétkapnom, abban a hátradőlés visszatérítő erejét adó baromi rugó (nem
gondoltam előtte, hogy ekkora van benne) teljesen összenyomott fesze fölötte van
a 200kp/mm2-nek. A húzó-nyomófeszek se sokkal jobbak a rugóacéloknál. Pl vannak
hajlításra igénybevett rugók, pl csipeszekben, rugós marokerősítőkben, azok is
ekörüli igénybevételűek, és ugye ezek húzó-nyomóra vannak igénybevéve.
(Hüvelykujjmozgató izomhoz használtam egy ilyen rugós akkucsipesz-féleséget, és 
szépen el is törtem a sok nyomkodással. Ekkor ezt is kiszámoltam, ez is valahol 
a 200 körül volt igénybevéve.)

A hajlításra igénybevett rugóknál kissé bizonytalan vagyok, mert nem biztos,
hogy lágyan tekerték fel, és utána edzették meg. Ha ugyanis az anyag nem tök
rideg, hanem rugóként képes viselkedni, miután feltekerték jó keményen, akkor
megfolyik a két szélső szál táján, és terheletlenül ezeken a helyeken kívül
nyomó, belül húzófesz marad. Szóval nem a klasszikus, lineárisan változó fesz
van a semleges száltól elfelé menve, hanem egy elég nehezen vagy nem számolható
valami. A terheletlen drótban 3 feszmentes szál van, középen és valahol x<d/2 
helyeken. Ez a 2 feszmentes hely befelé hajlításkor kifelé halad, eléri a szélső 
szálakat, majd előjelet vált itt is az erő, és a teljes meghajlításnál lesz egy 
olyan zóna kívül is, belül is, amiben a fesz jódarabon egyforma, és beljebb kezd 
csökkenni közép felé nulláig.

A terheletlen körszelvényú rúd csavarásánál (ami egy csavarrugó nyomva-húzva pl)
már sokkal tisztább a helyzet, az valszleg nem lett igénybevéve készítéskor sem
csavarásra. (Kivéve talán egyes expanderrugókat, amiket azért tekernek csavarva,
mert ezzel el lehet érni, hogy a menet-menet melletti állapotban is már van erő,
tehát széthúzáskor nem nulláról indul - amíg annyira meg nem húzzák, hogy
deformálódik. Egyébként szar ügy egy ilyet összeereszteni, aztán tapasztalni,
hogy hajat, szakállat... becsípett. Akkora erővel nyomódik össze menet-menet
mellé, hogy ki lehet vele tépni a szőrzetet. :-) )

hjozsi