[elektro-etc] Cirko szabalyzas

[Fuzesi Arnold]

Most elmondtad szepen amit eddig is mindenki tudott. Csak azt nem h  
kis langnal miert rosszabb a hatasfok.


Arnold


On 2010.01.26., at 1:56, "jhidvegi" <jhidvegi at gmail.com> wrote:

> Fuzesi Arnold wrote:
>
>> Végy egy gyufát. Probalj meg felmelegiteni vele valamit 10cm-rol.
>> Majd ugyan ezt 1cm-rol.
>>
>> Ugyan ez a helyzet a mezei kazannal is. A lang messze van a  
>> hocserelotol ha
>> alacsony teljesitmenyen uzemelteted es rengeteg elmegy pocsékba il 
>> yen olyan modon.
>
> Húvazze, ezt nagyon benézted, ahogy manapság mondják! A cirkó  
> nem így muködik!
>
>> Mielo"tt lehurrognál ismét nem én találtam ki, hanem olvastam.
>
> Van jobb megoldás is: gondolkodni kell.
> Nem kell gugliznod, elmagyarázom, még ha nem is szimpi.
>
> A mezei cirkóban van egy lemezzel oldalról körbezárt tér. A  
> lángok (sok kicsi) az alján van, a hocserélo a tetején. Annak  
> kell történnie, hogy mielott az égéstermék eléri a hocserélot,  
> az égésnek teljesen be kell fejezodnie. Ha nem ez történik, akkor  
> tökéletlen lesz az égés, sok CO és korom keletkezik.
>
> Na most, a lemez körbe szintén felmelegszik ugye, de ez úgy van  
> kitalálva és megcsinálva, hogy ezt a lemezt is jól körbetekerik  
> azzal a csovel, ami megy a hocserélohöz. Szóval nincs  
> oldalirányban elmeno hulladékho. Ezért az égéstermék akkor is  
> hasznosul, ha a láng csak 2 centis, a hocserélo meg 15 centire van t 
> ole.
> A gyufa hülye példa, mert ott szanaszét elmegy a forró  
> égéstermék, felhígul, az is eláramlik a távoli céltárgy mellet 
> t.
>
> Vannak a kondenzációsok, ott felül van az égo, az égéstermék  
> lefelé áramlik kényszer hatására. (Na ezt magyarázd el a gyufa  
> hasonlattal!) Ebben az elrendezésben az égésterméket annyira is  
> le lehet huteni a hocseréloben, hogy a víz jelentos része  
> kicsapódhasson. A hocserélo szintén nem kap lángot, csak  
> égésterméket. Akár messze is lehetne, ha oldalirányban is el van  
> csípve a ho, ami részben sugárzással - a másik módinál is -,  
> részben konvekcióval megy oldalra.
>
> Ezek tükrében néz ki úgy a dolog, hogy van egy adott mennyiségu  
> gáz, aminek van egy égéshoje. Ez azt jelenti, hogy ennyi ho  
> keletkezik, ha elégetjük, és az égésterméket visszahütjük a  
> környezeti homérsékletre. Ebben benne van a lecsapatás is.  
> Valamint van a futoérték, ami valami szokványosabb (pontosan nem  
> tudom, milyen körülmények közötti) elégetéskor szedheto ki  
> belole. Nyilvánvalóan az égésho lényegesen nagyobb, egyúttal ez  
> szabhatja meg az elvi hatásfokot. Ha az égéstermék nincs lehutve  
> az induló hofokra, akkor kevesebb hot tudunk kinyerni. Evidens, hogy 
>  minél forróbban távozik az égéstermék, annál kisebb a hatásfo 
> k.
>
> Ennél jobban képtelen vagyok elmagyarázni, max számpéldát  
> hozhatnék fel, de talán az már túlzás. Inkább nem érdekel,  
> hogy érted vagy nem.
>
>> http://www.kazan.hu/2008/01/07/a-kazan-hatasfoka-es-a-valosag/
>
> Itt laikusoknak szóló szöveg van, hogy a vásárlásnál mit  
> tartsanak szem elott. Ebben nem a kazán hatásfokáról beszélnek,  
> hanem az egész hóbelevanc hatásfokáról. Gyakorlatilag arról,  
> hogy tudható, mennyi hoteljesítmény kell a lakás adott  
> homérsékleten tartásához, pl ha villannyal oldanák meg, ehhez  
> képest mennyibe kerül a gázos módi egy hagyományos kazánnal.  
> Evidens, hogy ha a hagyományos, nyílt rendszeru kazánnal  
> nyomulnak, akkor rengeteg energia megy pocsékba (áramlik ki a  
> kéményen) akkor is, amikor a kazánban nem is ég a láng. De ezt  
> is meg kell termelni akkor, amikor ég. Már írtam: minél nagyobb  
> kazán van berakva, annál nagyobb likon megy ki a meleg huzat (a bels 
> o levego). Méghozzá elég intenzíven.
>
> Tényleg, egy keresztkérdés: melyik vill futotestnek jobb a  
> hatásfoka, egy ventillátoros cekászosnak, vagy egy  
> olajradiátorosnak?
>
> Keresztkérdés 2: mekkora az elvi hatásfoka egy ház futésének kb  
> a különféle futési rendszerek esetén?