[elektro-etc] Cirko szabalyzas

[jhidvegi]

Fuzesi Arnold wrote:

> Végy egy gyufát. Probalj meg felmelegiteni vele valamit 10cm-rol.
> Majd ugyan ezt 1cm-rol.
>
> Ugyan ez a helyzet a mezei kazannal is. A lang messze van a hocserelotol 
> ha
> alacsony teljesitmenyen uzemelteted es rengeteg elmegy pocsékba ilyen 
> olyan modon.

Húvazze, ezt nagyon benézted, ahogy manapság mondják! A cirkó nem így 
muködik!

> Mielo"tt lehurrognál ismét nem én találtam ki, hanem olvastam.

Van jobb megoldás is: gondolkodni kell.
Nem kell gugliznod, elmagyarázom, még ha nem is szimpi.

A mezei cirkóban van egy lemezzel oldalról körbezárt tér. A lángok (sok 
kicsi) az alján van, a hocserélo a tetején. Annak kell történnie, hogy 
mielott az égéstermék eléri a hocserélot, az égésnek teljesen be kell 
fejezodnie. Ha nem ez történik, akkor tökéletlen lesz az égés, sok CO és 
korom keletkezik.

Na most, a lemez körbe szintén felmelegszik ugye, de ez úgy van kitalálva 
és megcsinálva, hogy ezt a lemezt is jól körbetekerik azzal a csovel, ami 
megy a hocserélohöz. Szóval nincs oldalirányban elmeno hulladékho. Ezért 
az égéstermék akkor is hasznosul, ha a láng csak 2 centis, a hocserélo meg 
15 centire van tole.
A gyufa hülye példa, mert ott szanaszét elmegy a forró égéstermék, 
felhígul, az is eláramlik a távoli céltárgy mellett.

Vannak a kondenzációsok, ott felül van az égo, az égéstermék lefelé 
áramlik kényszer hatására. (Na ezt magyarázd el a gyufa hasonlattal!) 
Ebben az elrendezésben az égésterméket annyira is le lehet huteni a 
hocseréloben, hogy a víz jelentos része kicsapódhasson. A hocserélo 
szintén nem kap lángot, csak égésterméket. Akár messze is lehetne, ha 
oldalirányban is el van csípve a ho, ami részben sugárzással - a másik 
módinál is -, részben konvekcióval megy oldalra.

Ezek tükrében néz ki úgy a dolog, hogy van egy adott mennyiségu gáz, 
aminek van egy égéshoje. Ez azt jelenti, hogy ennyi ho keletkezik, ha 
elégetjük, és az égésterméket visszahütjük a környezeti homérsékletre. 
Ebben benne van a lecsapatás is. Valamint van a futoérték, ami valami 
szokványosabb (pontosan nem tudom, milyen körülmények közötti) elégetéskor 
szedheto ki belole. Nyilvánvalóan az égésho lényegesen nagyobb, egyúttal 
ez szabhatja meg az elvi hatásfokot. Ha az égéstermék nincs lehutve az 
induló hofokra, akkor kevesebb hot tudunk kinyerni. Evidens, hogy minél 
forróbban távozik az égéstermék, annál kisebb a hatásfok.

Ennél jobban képtelen vagyok elmagyarázni, max számpéldát hozhatnék fel, 
de talán az már túlzás. Inkább nem érdekel, hogy érted vagy nem.

> http://www.kazan.hu/2008/01/07/a-kazan-hatasfoka-es-a-valosag/

Itt laikusoknak szóló szöveg van, hogy a vásárlásnál mit tartsanak szem 
elott. Ebben nem a kazán hatásfokáról beszélnek, hanem az egész hóbelevanc 
hatásfokáról. Gyakorlatilag arról, hogy tudható, mennyi hoteljesítmény 
kell a lakás adott homérsékleten tartásához, pl ha villannyal oldanák meg, 
ehhez képest mennyibe kerül a gázos módi egy hagyományos kazánnal. 
Evidens, hogy ha a hagyományos, nyílt rendszeru kazánnal nyomulnak, akkor 
rengeteg energia megy pocsékba (áramlik ki a kéményen) akkor is, amikor a 
kazánban nem is ég a láng. De ezt is meg kell termelni akkor, amikor ég. 
Már írtam: minél nagyobb kazán van berakva, annál nagyobb likon megy ki a 
meleg huzat (a belso levego). Méghozzá elég intenzíven.

Tényleg, egy keresztkérdés: melyik vill futotestnek jobb a hatásfoka, egy 
ventillátoros cekászosnak, vagy egy olajradiátorosnak?

Keresztkérdés 2: mekkora az elvi hatásfoka egy ház futésének kb a 
különféle futési rendszerek esetén?