[elektro-etc] Hifi - hangszoro
H. István
bird1 at chello.hu
Thu Dec 30 03:03:16 CET 2010
2010.12.30. 1:50 keltezéssel, Moczik Gabor írta:
> H. István wrote:
>> 2010.12.29. 21:07 keltezéssel, Moczik Gabor írta:
>>> A másik célja (ami az erősítőbe kerül, annak kizárólag ez) hogy szűrje a hangszórókábelen beérkező RF zavarokat, ami bejuthat a visszacsatoló körbe, mivel a végfok kimeneti impedanciája ezeken a frekvenciákon már túl nagy. (erről szólt a Rod Elliott-féle cikk)
>>
>> Ezt nem közömbösíti a visszacsatolásba tenni szokott low-pass?
>
> Nem nagyon szokás low-pass a visszacsatolásban, mert akkor nagyfrekvencián nincs visszacsatolva amitől nyílt hurkú lesz és a "természetes" töréspontok miatti fázisfordításnál begerjed.
>
> Éppenhogy high-pass szokás, hogy nagyfrekin egyre inkább 1 legyen az erősítés, legyen egy definiált felső határfreki, még mielőtt fázisfordítás és gerjedés lenne a vége.
Bocs, erre gondoltam. Pl. az említett LM3886 doksijában mindkettő szerepel (opcionálisan), az első a DC és a túl alacsony frekik erősítésének csökkentésére.
>> Megjegyzem, a visszacsatolás eleve fázistorzítást okoz (főleg egy IC-nél, amiben nem spórolnak a tranyókkal), így a high-endben igyekeznek nélküle "boldogulni".
>
> Mindegy hogy IC-vel vagy tranyóval építesz, a visszacsatolás ott lesz.
>
> Ez alatt nem feltétlenül egy jól látható, globálisan a kimenetről a bemenetre visszavezető vonalat kell érteni, egy emitterellenállás is visszacsatolás.
Csak az ugye sokkal kisebb időintervallumot "ível át".
> Éppenhogy helyreteszi a dolgokat, növeli a határfrekvenciát, csökkenti a kimeneti impedanciát, fázistolást, stb. Persze akkor az igazi ha visszacsatolás nélkül is jó, lineáris (elméletben persze, kapcsolástechnikailag, mivel így nem igazán lehet megmérni)
>
> Az is elfogadott, hogy az áramvisszacsatolt megoldás jobb, nagyobb sávszélességű, mint a tipikus differenciálerősítős bemenetű "műveleti-erősítő" szerű megoldás. Bár tény, hogy a DC-offset így sokkal problémásabb.
>
>
>>> Mellesleg a hangváltóról szóló Rod Elliott féle cikkek is tanulságosak, gyakorlatilag nincs értelme passzív hangváltó tervezésébe kezdeni, annyira kompromisszumos, hogy egy aktív megoldással simán überelhető egy véres verítékkel megtervezett passzív...
>>
>> Vajon high-end szinten is, vagy csak hifi? Az előbbi tekintetében minden egyes a hang útjába tett plusz alkatrésznek megvan az ára.
>
> High-endben sem tudom elképzelni hogy egy hangszóró+hangdoboz impedanciamenete nyílegyenes lenne, ez pedig már egy kompromisszum. Vannak direkt audio célú, jó drága bipoláris kondenzátorok uF nagyságrendben, de biztosan nem olyan jók linearitás, öregedés, miegymás szempontból, mint a nF nagyságrendűek.
>
> A tekercsek egymásra hatását sem könnyű kiküszöbölni, valamint a tekercsek mozgása a hangszóró mágnese közelében is probléma (ha a hangdobozban van a hangváltó).
>
> Hogy minden szép legyen, egy többedfokú passzív hangváltónál a fokozatok jól egymásrahatnak, a kiszámított kondi értékeket maximum közelíteni tudod, ezek a hibák pedig szépen összeadódnak. Egy negyedfokú váltót tervezni már nem egyszerű.
Nos, részben emiatt is nagyszerű az Arnold által is említett hangszóró, az ugyanis egyutas... :)
> Aktívban mindez jóval egyszerűbb, az hogy be kell iktatni pár kisjelű erősítőt, valószínűleg kisebb hibát okoz, és nem elhanyagolható, hogy "lakatos munka" nélkül az asztalon is be lehet hangolni.
Vélhetően nem kétséges, hifi szinten megyik a célszerűbb...
>
> Afelől mindenesetre kétségeim vannak, hogy egy precíziós, egy lapkán lévő egyforma félvezetőkből felépített, termikusan azonos, gyárban lézer trimmelt (műveleti) erősítőnél jobbat lehetne építeni akár válogatott diszkrét alkatrészekből. nV, pV, pA, fA offset fesz/áramok, óriási nyílthurkú erősítések, nyílegyenes karakterisztikák, stb...
Oké, csak az elméleti számítások alapján vélt jóság nem biztos, hogy a gyakorlatban is ugyanígy megmutatkozik, mert ez a halom áramkri elem (külön véve a tranyókat és egyebeket az IC-kben is) mind-mind "eszik a hangot". Ami akár elméletileg tökéletlenebb, mégis jobban szólhat, high-end elvárásokat tekintve. Na persze nem ismeretlen a bi- és triwire sem ezen problémák kiküszöbölésére.
> A uA741 kora már elmúlt. :-)
[biccentő szmájli :) ]
H.István
More information about the Elektro-etc
mailing list