[elektro-etc] gyerekszáj

[Acs Gabor]

Most az is eszembe jutott, mennyi nagyszülő van, aki otthon belepusztul 
a nyugdíjas lét unalmába, évente 1-2 alkalommal látogatják, elfoglaltak 
a gyerekei. Milyen jó megoldás lenne egy ilyen családnak, ha nem csak 
ünnepekkor járnának össze repizni, hanem a nagyszülő heti x alkalommal 
este mesélésre átmenne, aztán elhúzna haza. Így nem zavarna senkit, csak 
haszna lenne belőle a családnak, az idejébe meg belefér.


Gábor

jhidvegi írta:
> Acs Gabor wrote:
>> Nálunk a garázsba beparkolás egy külön szertartás. Miután kiszálltam,
>> a kis segítségemnek minden alklommal oda kell ülni a helyemre, és az
>> összes létező lámpát végigpróbálgatni. Elakadásjelzőtől a féklámpáig.
>> Minden alkalommal ugyanúgy.
>
> Ez mennyi ideig tart? Mert, ha megvan pár perc alatt, akkor még 
> hagyján, de én már aludtam el autóban majdnem az unokám mellett. 
> Szóval istentelenül kitartó, és nehéz bármiről is lebeszélni. Az 
> elalvásközeli állapot úgy jött létre, hogy ki akartam próbálni a 
> csokigyár effektust. Amikor a nebulókat elviszik melózni a 
> csokigyárba, de ez inkább arra való, hogy ehet, amennyit akar, mind, 
> és 1-2 nap alatt úgy eltelnek, hogy szinte rá se bírnak nézni a csokira.
>
> Hát ezt beszoptam, mert asszem végtelen ideig képes lenne próbálgatni 
> ugyanazokat a kezelőszerveket, de most már a motorháztetőt is 
> kinyitja, meg körbejárja az autót ezerszer, hogy tényleg villognak-e 
> az indexlámpák.... Hát persze, hogy a motort is el kell indítanom, és 
> tök szerencse, hogy a pedálokat nem éri el, és a sebváltó még nem 
> keltette fel a figyelmét, a kézifékhez meg még nincs elég ereje.
>
>> Hasonló ahhoz, amit Balázs írt, hogy az ismétlés biztonságérzetet ad a
>> gyereknek. Ezért nem tartom jónak, hogy az anyukák jórésze unja ha
>> kétszer ugyanaz a mese van, mindig másik kell, nálunk is van már
>> lassan annyi mesekönyv, mint nekem szakirodalom :)
>
> Ez nem biztos, hogy a biztonságról szól, de nem tudom, miről. Emléxem, 
> én is rengeteg mesét hallgattam. Volt egy idős asszony, akinek 
> fizettek azért hogy eljöjjön hozzánk, és meséljen nekünk. Nem kellett 
> sok mesekönyv, de azokat jó sokszor végigmesélte. Etusnéninek hívták, 
> már nagyobb gyerek voltam, amikor meghalt, és nagyon rosszul esett.
>
> Hogy miért alakult úgy, hogy Etusnéni mesélt, az más tészta, de ha 
> valaki nem jó a műfajban, tudom javasolni ezt a megoldást. Sokkal 
> jobb, mintha egy olyan szüle mesél, aki rühelli az egészet. Ehhez 
> végtelen türelem kell, szinte olyan ember, aki maga is szinte bele tud 
> olvadni a mese helyszínébe. Legalábbis mint egy jó narrátor, vezeti a 
> gyerek fantáziáját, sosem téved, jól hangsúlyoz, nem hagy ki részeket....
>
> hjozsi
>
> _____________ NOD32 5637 (20101121) Inform�ci� _____________
>
> Az �zenetet a NOD32 antivirus system megvizsg�lta.
> http://www.nod32.hu
>
>
>