[elektro-etc] dizel kerdesek

[Valenta, Ferenc]

jhidvegi wrote:

> 1. van-e olyan autó, ami pont úgy muködik, mint egy dízel, de benzinnel?
> (Semmi elvi akadályát nem látom, ha nem jellemzo, lehet, hogy csak
> gazdaságossági oka van.)

Van, a Merci fejlesztett ilyen motort. Bizonyos uzemtartomanyokban,
reszterhelesnel kompressziogyujtassal mukodik. Teljes terhelesnel
gyertyaval gyujt. Biztos jo, de valoszinuleg meg nem szeria erett.

> 2. Van-e olyan dízel, amiben a beszívott levego mennyisége is van
> szabályozva, vagy mindig fullra van töltve a henger?
> Ha az utóbbi, akkor ugye mindig jelentos a légfelesleg, miért van mégis,
> hogy nem ég el tökéletesen az üzemanyag? Ugyanígy történne-e, ha nem 
> gázolajat, hanem benzint vagy bármi más szénhidrogént préselnének bele a 
> földgáztól a pakkuráig?

Ezt en sem tudtam, itt a listan irta valaki, hogy nehany regi dizel
Merciben volt fojtoszelep. A lambda az NO kibocsatas csokkentese
erdekeben korlatozva van, erre valo az EGR. Ez jobb megoldas, mert a
pillangoszelep elegge sok energiat megeszik a fojtassal.
Autoban ugye dizelt hasznalunk, de nagy motorokban, hajokban
gyakorlatilag szilard halmazallapotu nehezolajokat egetnek el.
A jo benzin nem jol mukodik dizelben, a magas kompresszio-turese miatt.
(Tehat a dizelmotor szinte mindennel megy, kiveve benzin)

> Nézegetve a különféle üzemanyagok égéshojét, az tunik ki, hogy minél
> hosszabb szénláncú a szénhidrogén, annál nagyobb az energiatartalma per
> liter. De az arány nem olyan nagy, mint amilyen arányban a dízelek
> kevesebbet szoktak fogyasztani. Tehát:
> 
> 3. Igaz-e, hogy a dízel hatásfoka nagyobb alapban, mert jóval nagyobb kompresszióval képes muködni? Nekem úgy tunik, hogy ez igaz. Azokban a motorokban, amikben üzemanyag-levego keveréket surítenek, korlátozott a használható kompresszió, míg ahol csak levegot, ott csak a szerkezeti anyagok szabják meg, hogy meddig mennek el. Más kérdés persze, hogy a túl magas homérséklet hatására a nitrogén is oxidálódik, de most ezt a részét hagyjuk.

Igen. A Diesel korfolyamat hatasfoka ugyanakkora kompresszional
alacsonyabb ugyan, mint az Otto korfolyamate, de a dizelek mindig
sokkal magasabb kompresszioval mukodtek. Regen benzines 10 alatt,
dizel 20 felett. Ma mar csokkent a kulonbseg, ezert a hatasfok
kulonbsege is.
Specialis dizelmotorok extrem nagy kompresszioval elerik a 60%-os
hatasfokot is. A benzines... Inkabb hagyjuk. Toredeke.

> Azaz ne hagyjuk, mert vad ötletem támadt: Baromi nagy dízelgépeknél (pl hajók) meg lehetne csinálni, hogy valahogy a levegobol eltávolítják a nitrogén zömét, és a hengerek szinte tiszta oxigént szívnak be és surítenek. Ekkor ugye a kompressziónak már csak a szerkezeti anyagok tulajdonságai szabnak határt, tehát iszonyú nagy nyomásokat is lehetne használni, nagyon jó hatásfokú lehetne a motor. (Persze abból, hogy nem csinálják, arra következtetek, hogy valamiért nem gazdaságos a megoldás, vagy nehezen, drágán kivitelezheto csak.)

Autoban nyilvan nem praktikus, de fix telepitesu motorokban akar fel
is lehetne hasznalni az NO-t es a kormot is, tehat eromu melle
mutragya es gumigyar :)

> hjozsi

-- 
Valenta Ferenc <ferenc_valenta at mentor.com>   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"