[elektro-etc] Sebesseg korlat...palyan

[Fuzesi Arnold]

idevág:

A.

- Azt üzenem, hogy a fizika nem egy a legérdekesebb tudományok közül, hanem
a legérdekesebb. Ezt megkísérlem bizonyítani. A fizika módszertana a
következő lépésekből áll:
  1.. ) Fogalomalkotás:
  A fizikai fogalmakat mérési utasításokkal definiáljuk, következésképp
számszerű jelentést tulajdonítunk nekik (ilyen például két pont távolsága,
vagy két esemény közti időkülönbség). Ezután felkutatjuk azokat a
fogalmakat, illetve azon matematikai összefüggéseket, amelyek már a korábbi
definíciókból következnek (ilyen például a sebesség, vagy a gyorsulás).
  2.. ) Megfigyelés:
  A bennünket körülvevő világból tanulmányozás céljából kiválasztunk egy
részrendszert, amelyet gondosan megfigyelünk (ilyen például a Naprendszer).
A nyert tapasztalatok alapján méréseket végzünk a fent definiált mérési
utasításoknak megfelelően.
  3.. ) A körülmények figyelembevétele:
  Feltételezzük, hogy a vizsgálat tárgyának kiválasztott rendszert a
külvilág csak elhanyagolható mértékben zavarja (ilyen például a
Naprendszer). Ha ez nem igaz, akkor vagy megkíséreljük a külső zavart
csökkenteni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor módszert keresünk a külső
zavar megbecslésére.
  4.. ) Modellalkotás:
  A rendszert részeire bontjuk. Megkíséreljük megadni az egyes részek
leírását (a Naprendszer esetén feltételezzük, hogy minden egyes bolygó
egy-egy tömegponttal modellezhető), majd figyelembe vesszük az alkatrészek
közötti kölcsönhatást (feltételezzük, hogy a Nap és a bolygók páronként
hatnak egymásra).
  5.. ) Törvényalkotás: Ehhez intuíció kell!
  (A Naprendszer esetén - Newton zseniális elgondolását követve -
feltételezzük, hogy a Nap és bármely bolygó, illetve két tetszőleges bolygó
között ugyanolyan alakú gravitációs törvény érvényes, amely a tömegek
szorzatával arányos és fordítva arányos a távolság négyzetével.)
  6.. ) A törvény matematikai formában való megfogalmazása (a Naprendszer
esetén csatolt differenciálegyenletrendszer formájában).
  7.. ) A matematikai egyenletek megoldása.
  8.. ) A matematikai megoldás és a megfigyelések számszerű
összehasonlítása.
  9.. ) Ha szükséges, akkor a törvény feltételezett alakjának módosítása.
  10.. ) Amennyiben a megfigyelés és a matematikai leírás kielégítő egyezést
mutat, akkor az elmélet alapján eddig meg nem figyelt új jelenség
előrejelzése.
  11.. ) A matematikailag előrejelzett eredmény ellenőrzése megfigyelések
segítségével.
  12.. ) Az elmélet és a megfigyelés között tapasztalt finom különbségek
magyarázatára új elmélet megalkotása (ilyen volt az általános
relativitáselmélet bevezetése).
  13.. ) Az új elmélet ellenőrzése az új megfigyelések segítségével,
  14.. ) és így tovább.

Ez a módszertan egyesíti a matematikai gondolkodás tiszta egzaktságát a
valóság megfigyelésének változatosságával és gazdagságával. Mindezt teszi a
gondolat szabad szárnyalásával, amelyet a tények nem gúzsba kötnek, hanem a
soha nem vélt finom részletek felé terelnek. Röviden: a matematikai
pontosság és a valóság a fizikában találkozik a legszebben. Ha valamit nem
lehet a matematika eszközeivel világosan leírni, azt kihagyjuk a fizikából.
(Talán majd később visszatérünk rá.) A fizikában betartjuk Wittgenstein
híres ajánlását: "Ha valamiről lehet beszélni, akkor beszéljünk világosan,
ha ezt nem lehet, akkor inkább hallgassunk."

----- Original Message ----- 
From: "Acs Gabor" <agabor at electrodesign.hu>
To: <elektro-etc at tesla.hu>
Sent: 2008. május 8. 9:47
Subject: Re: [elektro-etc] Sebesseg korlat...palyan


>> A német VCD közlekedési intézet számításai szerint azonban a
>> sebességhatárok 120 kilométerre történő leszállítása 30 százalékkal
>> csökkentené a halálos balesetek számát, és 3,4 millió tonnával
>> csökkentené a széndioxid-kibocsátást;
>
> Teljesen ellentmond a fizika és a józan ész működésének azt bizonygatni,
> hogy nem kevésbé biztonságos a gyors hajtás, nem is értem, minek
> próbálkozik ezzel valaki. Az, hogy visszavetné a luxusautók gyártását, az
> már érv, igen!
>
>
> Gábor