[elektro-etc] Vihar?

[charles hoss]

jhidvegi wrote:
>
> Ez a nehéz víz dolog baromság. A föld anyaga sehol nem folyékony. 
> Viszont valóban, ha nem lenne egyáltalán óceán, akkor nem lenne meg a 
> Mariana árok együtt a himalájával. Ezt a szintkülönbséget, vagyis az 
> ebből adódó feszültségeket (8,8+11km) a föld anyaga nem viseli el. 
> Hogy elviselje, kell az az 1100 baros nyomás az árokban.
a himalaja magassaga kozel annyi mint a mariana aroke - tehat ha az nem 
folyik szet , akkor az arok sem csorogna ossze - max ha szorosan egymas 
melle tennenk oket .
>> par millio ev alatt - nem gyorsabban - tehat a jeg jon-megy , de ezt
>> nem azonnal koveti a foldfelszin
>
> Nem hát, ez elég lassú, darabod folyamat, de annak a gigászi 
> jégtömegnek az elolvadása se lenne villámgyors!
az utolso cikkek amiket olvastam a temaban kevesebb mint tiz ev ido 
alatt beallo jegkorszakrol szolt - az olvadasra nem mondott idot sajnos
>
> Nem a tökéletes gömb alakra gondoltam, hanem hogy - ahogy elnézem - 
> szerinted akár pálca, karika, sósperec...  alakú nagyobb bolygók is 
> létezhetnének, max az erózió miatt nincsenek. :-)
nagyjabol :) a "nagyobb" nem szerepelt a kiirasban eredetileg
a kialakulasukkor folyekonyak - felvesznek egy energiaminimumhoz tartozo 
alakot
ha picik akkor nincs legkoruk es gravitaciojuk - ergo nincs erozio es 
nincs gyurodes sem - ha a bolygo belso resze nem folyekony , olvadt 
akkor nem simul ki
ugy tunik hogy a gravitacio kell a legkorhoz , azzal pedig jon az erozio 
- ha nincs gravitacio akkor nincs forro , olvadt belso , akkor nincs is 
meghatarozott alak sem - egy aszteroida , ustokos akarmilyen alaku lehet 
. ha van egy arapalyt okozo holdja , akkor az fokozza a simulast , de 
semmikepp sem olyan gyors hogy elolvad egy gleccser es csobb , kiugrik a 
hegy egy picit amin eddig volt - gronland peldajan lathato hogy vannak 
ilyen elmozdulasok , de minden hegyen latszik hogy ez nem ezereves 
leptekben merheto alakulas - mert semmi sem tartja vissza oket attol 
hogy siman elmeruljenek . kiegyenlitve a tomeg inhomogenitast . 1000 
meter jeg durva elteres lenne barhol - ha ez tudna befolyasolni a 
foldkereg benyomodasat , akkor a kekes a lenyegesen surubb anyagaval mar 
benyomodott volna - ha pedig a kekest oldalrol tartja a talaj , akkor a 
jeget is ugyanigy megtartana .

ami engem igazabol erdekelne ebben a temakorben :
ha mondjuk lehulne a bolygo es jelentosen none a sarki jegsapka - akkor 
a fold thetaja csokkenne - none a forgasi sebesseg ? :)
mert akkor lehet hogy a viz szintje none az egyenlitonel - mig valahol 
feluton kiszaradna az ocean .


bye
dexter