[elektro-etc] Vihar?

[Erdos Zoltan]

Igen, egy felmelegedett felulet (beton, aszfalt, ret) felett a 
felmelegedett levego szepen fel is melekedik, aztan eleri azt a pontot, 
ahol a vizgozzel telitettsege es az adott homerseklet miatt a viz kezd 
kicsapodni, azaz para, felho keletkezik. ez a magassag a mindenkori 
felhoalap.

A levego a napsugarzastol kozvetlenul alaig melegszik, csak valamin 
keresztul, pld foldfelulet. A viz ebbol a szempontbol nem jo kozeg, mert 
eszmeletlen hopuffer tud lenni. tehat a viz a felette levo levegot nem 
nagyon melegiti. Legfeljebb a sajat parolgasa reven juttat bele tobb 
vizmolekulat...

Tenyleg nem neztem utana, hogy az igy "higitott" levego valoban milyen 
fajsulyuva valik.. lehet, hogy kisebbe.. akkor elindulhat felfele. De 
szerintem ennek a hatasa fahlagosan joval kisebb mint egy 
bevasarlokozpont aszfaltjae... A repterunk kornyeken is a laktanya 
alakulotere adja a legjobb emeleseket.. :-)

Z.


> Eddig rendben. Merre van a légáramlás?
> 
>> a fajsuly adatok mindig tiszta anyagra vonatkoznak, a levegoben jelen
>> levo para az atlagos fajsulyt eppen noveli.
> 
> 
> Ha így lenne, nem tudna az óceánok felett létrejönni az a sok gigászi 
> hurrikán, tájfun (közös néven ciklon). A víz páraként is H2O, tehát ha 
> magában álló vízmolekulák sokasága van a levegoben, az csökkenti az 
> elegy fajsúlyát. Mert egységnyi térfogatban azonos homérsékleten 
> ugyanannyi molekula lehet, de az átlagos súlyuk ugye kisebb, ahogy no a 
> vízmolekulák aránya. Más kérdés, ha molekulacsoportokban vannak, vagy 
> egyenesen vízcseppekben. De még így is érdekes módon többnyire nem 
> nehezebb az ilyen légtömeg.
> 
> Pl van a felho. Az ugye már biztosan telített, tehát páratartalom 100%, 
> a víz cseppekben is jelen van, kb úgy, ahogy a köd. A felho fent van, 
> hatalmas térfogatban, és nem akar leszállni a földre, pedig ha nehezebb 
> lenne.... :-) Sot, épp ellenkezoleg, fel akar emelkedni az esetek nem 
> elenyészo részében. Néha hatalmas magasságokba emelkednek.
> ....