[elektro-etc] Kis magyar abszurd

[mpityu]

Hali!

Mi ebben a bonyolult? igy megy ez mindenhol... hidd el.. (sajna)

udv:mpityu

On 9 Aug 2007 at 9:55, Varga Zoltán wrote:

> Kis magyar abszurd
> 
> -mese feln"otteknek- 
> 
> 	Hol volt, hol nem volt, de mindmáig megvan kies f"ovárosunkban egy szép nagy vállalat, 
> amit pártunk és államunk bagóért elkótyavetyélt egy Tell Vilmos országabeli cégnek, aki aztán nem sokáig tartotta meg, hanem eladta egy csigaev"onek. No de én most nem err"ol akarok mesélni!
> 	Van tehát ennek a szép nagy vállalatnak több részlege szétszórva az országban. 
> Történetünk a Dunától Keletre es"o egyik régióközpontban esett meg, ami egy kis faluban van. (Ennek a ténynek ugyan -az általános magyar viszonyokhoz képest kivételesen- nem lesz jelent"osége.)
> 	Szóval, az úgy esett, hogy a  régióközpont alá rendelt kisebb csoport, -amely történetesen X. városban van, 100 km-re a régióközponttól, és 200-ra kies f"ovárosunktól, egy eléggé nagy városban, - számára szükségessé vált tevékenységük folytatásához beszerezni néhány szerszámot, kb. egy havi magyar átlagfizetés értékben.
> 	Mit ad Isten, X. városában, (amir"ol már említettem, hogy nem kis város) éppen van egy olyan import"or és nagyker cég, ahol a szükséges szerszámok beszerezhet"oek, igen jó áron, és megfelel"o min"oségben. 
> 	Nosza hát, az X.-i csoport vezet"oje felterjesztette ilyen igényét a régióközpont illetékes vezet"oje felé. De mivel a régióközpont vezet"oje nem dönthetett  ennek a kb. havi fizetésnyi összegnek az elköltésér"ol, - mert a nagytudású f"onökök kies f"ovárosunkban nem bíznak a régióközpontok vezet"oiben, félve attól, hogy "ok is lopni fognak a vállalttól, és akkor a nagytõdású fÑnökségnek (kies fÑvárosunkban) kevesebb ellopni valójuk íarad, - ezért nekik kellett engedélyezîiük, személyesen az illetékes ágazatvezetÑnek, - Isten és a vezérigazgátó után elsÑnek -   kellått engedélyeúnie a beszerzést (Egy havi átlagfizetés!!!) 
> 	Eddig még rendben is volna, mert ez a jó magyar szokás (a beosztott hülye, majd mi, kies f"ovárosunkban döntünk helyette mindenben). Ezután mi lett volna a logikus? Az, hogy megbízzák az X.-i csoport f"onökét, hogy céges bankkártyájáról vegyen fel pénzt, (Egy havi átlagfizetés!!!) és menjen el a nagykerbe, vegye meg, ami szükséges. Igen ám, de ha ez így lett volna, akkor mirÑl írnék most? 
> 	Nem, nem, és nem! A nagytudású f"onökség  (kies f"ovárosunkban) megbízott a náluk fölös számban és státuszban tartózkodó, íróasztalába foggal-körömmel kapaszkodó léh"ut"ok közül kett"ot, (valamilyen hangzatos Beszerzési csoport névvel felruházva "oket), hogy ugyan szereznék már be ezeket a szerszámokat szegény buta vidéki X.-i csoport számára. 
> 	Hozzá kell tegyem, hogy az  X.-i csoport vezet"oje már az igénye felterjesztésekor pontosan, tételesen, cikkszám szerint megadta az X.-i nagyker internetes katalógusából a szükséges beszerzend"ok listáját. Így aztán ez a két léh"ut"o (kies f"ovárosunkban) felvette a kapcsolatot az X.-i csoport vezet"ojével további egyeztetésre. 
> 	Hogy aztán ez a pontos lista miért igényelt 3 heti telefonálgatást, mailezést, és internetes linkek küldözgetését a két léh"ut"o részér"ol, ez máig is rejtély el"ottem.  De azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül. 
> 	Teltek-múltak a napok, míg egyszer csak megcsörrent az X.-i csoport vezet"ojének szolgálati mobiltelefonja. -Megvettünk nektek mindent, mert mi itt kies f"ovárosunkban milyen ügyes fiúk vagyunk, nem úgy, mint ti hülyék, vidéken, itt van nálunk minden  (kies f"ovárosunkban), ha jön valaki a régióközpontból, akkor leküldjük nektek. 
> 	Na, megint eltelt néhány nap, és szóltak a régióközpontból, hogy lejött a cucc kies f"ovárosunkból, lehet érte jönni. 
> 	Erre aztán az egyik X.-i ember beült a csoport egyetlen szolgálati gépkocsijába, szépen elment a régióközpontba, (100 km) összepakolta a megérkezett szerszámokat, és elhozta X.-be.
> 	Itt véget is érhetne a történet happy enddel, de akkor miért írtam volna az egészet, ha a poén lemarad?  
> 
> A két léh"ut"o (kies f"ovárosunkban) természetesen hol vette meg a cuccot? Na hol? Hát postai szállítással rendelve az X.-i nagykerb"ol. Így aztán ez a szerény szerszámkészlet utazott egy jókorát X.-b"ol kies f"ovárosunkba, majd onnan a kis faluban lev"o régióközpontba, onnan vissza az X.-i csoporthoz. Hab a tortán, hogy természetesen a két léhñt"o íégsem veôt meg mindent, és az X.-i csoport vezetÑjét felhatalmazták, hogy ami még hiányzik, azt helyben, az X.-i nagyëerben vegye meg. (Csak halkan kérdezem, hogy akkor már nem lett voìna egyszårñbb mindent egy füst alatt beszerezni, áhogy az elején írtam? )
> 	Azt már azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a két anyagbeszerz"o, aki életében nem látott még ilyen szerszámokat, nem hogy dolgozott volna velük (dolgoztak ezek egyáltalán életükben valaha is???) természetesen egyik tételt rosszul szerezte be, mivel a nagyker katalógusában téves cikkszámon szerepel. Ha ezt történetesen olyan valaki szerzi be személyesen, aki dolgozik vele, az, mihelyt a boltbán elérakják, azonnal tud helyesbíteni, és a megfelelÑt megvenni. De nem ám így egy nagytudású anyagbeszerzÑ 200 km-rÑl. 
> 	Hát ennyi volt, mese volt. Sajnos a legjobb meséket az élet produkálja. 
> 
> 
>