[elektro-etc] tuvok

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

>
>> rendben - akkor ha mondjuk csinalok egy ingat ahogy te korabban -
>> akkor belathato hogy az inga (akar egy porgettyu) kijelol egy sikot -
>> ha ehhez nem nyulok , elofordul - illetve alatta a fold fordul el (
>> es itt latszik egy forras nelkuli ero - tehat a forgo fold nem
>> inercia rendszer ) tehat elfordul . ha az inga tengelyet megfogom -
>
>
> Nemtom, miért ingához ragaszkodsz, az inga csak akkor forog, amikor 
> halad a súly. Miért nem pörgettyut használsz?

ezesetben mindegy mit hasznalok- ingat , vagy vizszintes tengely korul 
porgo porgettyut

> belefogatom egy vizszintes elfordulasra kepes csapagyba , akkor el
>
> Mi az a vizszintes elfordulás? Merre van a forgástengely?

fuggoleges tengely - hogy a fold elfordulasa kepes legyen elforditani .

> Tudom, nem könnyu belátni, de ha egy ingát vagy pörgettyut, amiknek a 
> tömege, ami forog vagy leng, merev karúra csinálok, és megcsapágyazom 
> függoleges tengely körül az egész hóbelevancot (minden ideális), akkor 
> nem fogsz tudni erot kifejteni az elfordításakor. Elfordítod, és 
> nyomaték keletkezik, csak meddo. :-) Meroleges lesz mindkét 
> tengelyirányra.

ilyen a biciklikormany is - a forgo kerek sikjat ket erokarral modositom 
a forgassikra derekszogben . - van ero , erokar - munka miert ne lenne ?

> Hogy látni is lehessen rajz nélkül: balról jobbra mutat a pörgettyu 
> forgásiránya, ez azt jelenti, hogy a kerék fölso része a szemlélotol 
> elfelé halad.
> A tengely bal végét magad felé, jobb végét elfelé mozgatnád, az 
> elfordító nyomatékod fölele mutatna, a keletkezo nyomaték pedig toled 
> elfelé, erre a két irányra merolegesen mutat. Nagysága attól függ, 
> milyen sebességgel forgatod el függoleges tengely körül a pörgettyut. 
> De az elfordításhoz nem kell ero!!
>
> Az egész rendszernek van egy eredo perdülete (impulzus momentuma). Ez 
> két részbol tevodik össze: a földé, meg a pörgettyué. Ha elfordítod a 
> pörgettyut, ez változik meg, a ketto vektorosan összeadható.
>
> Ha az északi sarkon csináljuk a kísérletet, akkor még csak a föld 
> forgási sebessége sem változik meg, csak a forgástengely iránya. 
> Kibillentjük a tengelyébol a földet, mert van egy rá meroleges 
> perdületünk is, a ketto együtt állandó, és mi most ennek a plusz 
> perdületnek az irányát változtatjuk meg. Ezért az alaptest (föld) 
> perdület irányának is meg kell változnia, hogy az összeg ugyanaz 
> maradhasson.
>
> Ha viszont az egyenlítonél csináljuk, méghozzá észak-dél irányú 
> pörgettyuvel, és mondjuk 180 fokot fordítunk az egészen, akkor a 
> földet fogjuk vagy lassítani, vagy gyorsítani. Hiszen itt is van egy 
> eredo perdület, a két rész azonos irányba mutat, az egyik elojelet 
> vált, ettol a másiknak meg kell nonie ennek a duplájával vagy 
> lecsökkennie szintén a duplájával.

szuper - akkor letrehoztunk egy olyan elrendezest ahol a fold 
perduletenek karara felporgetunk egy kereket - a kereket pedig tudjuk 
fekezni , es addig ismetelni a folyamatot amig vagy a fold megall , vagy 
a fek melegszik fel - ennel tobbet nem is akarok - a fold perduletenek 
rovasara energiat kicsatolni a rendszerbol

bye
dexter