[elektro-etc] tuvok

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> rendben - akkor ha mondjuk csinalok egy ingat ahogy te korabban -
> akkor belathato hogy az inga (akar egy porgettyu) kijelol egy sikot -
> ha ehhez nem nyulok , elofordul - illetve alatta a fold fordul el (
> es itt latszik egy forras nelkuli ero - tehat a forgo fold nem
> inercia rendszer ) tehat elfordul . ha az inga tengelyet megfogom -

Nemtom, miért ingához ragaszkodsz, az inga csak akkor forog, amikor halad a 
súly. Miért nem pörgettyut használsz?

> belefogatom egy vizszintes elfordulasra kepes csapagyba , akkor el

Mi az a vizszintes elfordulás? Merre van a forgástengely?

Tudom, nem könnyu belátni, de ha egy ingát vagy pörgettyut, amiknek a 
tömege, ami forog vagy leng, merev karúra csinálok, és megcsapágyazom 
függoleges tengely körül az egész hóbelevancot (minden ideális), akkor nem 
fogsz tudni erot kifejteni az elfordításakor. Elfordítod, és nyomaték 
keletkezik, csak meddo. :-) Meroleges lesz mindkét tengelyirányra.

Hogy látni is lehessen rajz nélkül: balról jobbra mutat a pörgettyu 
forgásiránya, ez azt jelenti, hogy a kerék fölso része a szemlélotol elfelé 
halad.
A tengely bal végét magad felé, jobb végét elfelé mozgatnád, az elfordító 
nyomatékod fölele mutatna, a keletkezo nyomaték pedig toled elfelé, erre a 
két irányra merolegesen mutat. Nagysága attól függ, milyen sebességgel 
forgatod el függoleges tengely körül a pörgettyut. De az elfordításhoz nem 
kell ero!!

Az egész rendszernek van egy eredo perdülete (impulzus momentuma). Ez két 
részbol tevodik össze: a földé, meg a pörgettyué. Ha elfordítod a 
pörgettyut, ez változik meg, a ketto vektorosan összeadható.

Ha az északi sarkon csináljuk a kísérletet, akkor még csak a föld forgási 
sebessége sem változik meg, csak a forgástengely iránya. Kibillentjük a 
tengelyébol a földet, mert van egy rá meroleges perdületünk is, a ketto 
együtt állandó, és mi most ennek a plusz perdületnek az irányát változtatjuk 
meg. Ezért az alaptest (föld) perdület irányának is meg kell változnia, hogy 
az összeg ugyanaz maradhasson.

Ha viszont az egyenlítonél csináljuk, méghozzá észak-dél irányú 
pörgettyuvel, és mondjuk 180 fokot fordítunk az egészen, akkor a földet 
fogjuk vagy lassítani, vagy gyorsítani. Hiszen itt is van egy eredo 
perdület, a két rész azonos irányba mutat, az egyik elojelet vált, ettol a 
másiknak meg kell nonie ennek a duplájával vagy lecsökkennie szintén a 
duplájával.

Ez utóbbi megfelel a biciklikerék és forgózsámolyon ülo ember esetének. Ha 
ül a biciklin egy emberke, kezébe adnak egy függoleges tengelyu forgó 
kereket, és ezt átfordítja 180 fokkal, akkor ugyanúgy fog pörögni továbbra 
is a biciklikerék P1 perdülettel, csak fordítva, de a pofa is fog pörögni a 
forgózsámolyon ellenkezo irányban 2P1 perdülettel. (Perdület=tehetetlenségi 
nyomaték*szögsebesség).

Az átfordításkor erot kell kifejtenie a tengely két végén, azaz nyomatékot, 
de ez nem abba az irányba hat, amerre forgatja, hanem arra merolegesen. O 
vizszintes tengely körül akarja elforgatni, de az egy függoleges tengely 
körül elfordító nyomatékkal válaszol, amitol megpörög a zsámolyon ülo 
emberke. Ezt Vajk is igazolhatja, o csinált ilyesmit. Én csak gondolatban. 
:-)

hjozsi