[elektro-etc] tuvok

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

> Megváltoztattam a modellt, hogy jobban lehessen számolni is, átlátni is.
>
> Spirális pálya az egyenlíto fölött. Nulla foknál indul  nulla 
> magasságró, egyenletesen emelkedik, és ugyanoda érkezik, csak egy h 
> magassággal (pl 10km-rel) magasabbra. Surlódás, légellenállás nulla. A 
> pálya forgárisrányban emelkedo irányú.
>
> Fönt elhelyezünk egy m tömeget, amit +0 sebességgel indítunk a pályán, 
> ahol egyre gyorsulva halad lefelé, és amikor körbeér, alul egy 
> ütközohöz érkezik, ahol tökéletesen rugalmasan ütközik, ezért elindul 
> vissza az ütközési sebességgel, és felérkezik a kiindulási helyére. (A 
> startsebességet fönt meg lehet változtatni, illetve oda is el lehet 
> helyezni ilyen tökéletes ütközot.)
>
> A számítás arra kell vonatkozzon, hogy a starthelyre visszaérkezés 
> sebessége nagyobb-e, mint a startsebesség. A számítást inercia 
> rendszerben lehet elvégezni, tehát az egész rendszert kintrol kell 
> nézni. (Lehet bentrol is, de akkor nem olyan egyenleteket kell 
> felírni, én meg arra nem vállalkoznék.)
>
> Úgy látszik, hogy amíg felfelé halad, addig ugye könnyebb, tehát 
> kevesebb energia kell a felfelé tolásához, mint amennyit a lefelé 
> haladáskor szerez. Tehát a modell pont azt nyújtja, mint amit várunk 
> tole.
>
> Hol van mégis az eb elhantolva?
>
> Látható, hogy ugyan megérkezik a lenti ponthoz képest egy v relatív 
> sebességgel (ha a föld kerületi sebessége V, akkor egy V-v abszolút 
> sebességgel), amihez tartozik egy energia, de nem ugyanezzel az 
> energiával fog visszapattanni, hiszen a forgó földtol kap egy jókora 
> energiát. Nagyobbal fog visszapattanni, V+v-vel. Pont annyival lesz 
> nagyobb ez az energia, mint amennyivel több energia kell ahhoz, hogy 
> felérjen a magas ütközési pontra, ahol nagyobb a mozgási energiája, 
> mint amikor majd ott visszapattan megint.
>
> Az impulzusmomentumok összege végig állandó marad. Amíg halad lefelé, 
> addig egyre lassul, a földet gyorsítja, energiát ad át neki. Amikor 
> lent ütközik, a föld egy pillanat alatt lelassul, és a kis tömeg 
> felgyorsul, ez egy energiacsere, eközben sem változik az impulzus 
> momentum.
>
> Semmi plusz sebességre nem fog szert tenni az m tömeg a periódikus 
> le-föl járkálása során. A dolog álló helyzetben ugyanígy zajlódik le. 
> Az m tömeg körbe járkál, miközben a föld elore-hátra mozdul egy picit. 
> Semmi más nem történik. Pontosabban finomabb a helyzet, mert közben a 
> közös tömegközéppontjuk felé is elmozdul a föld, tehát amikor leér a 
> tömeg a pályán, a közös tömegközépponthoz rögzített, álló koordináta 
> rendszerben nem azt a távolságot mérhetjük a két végpont között, mint 
> ami a tényleges földfelszíntol mért távolsága a magasabb pontnak.
>
> Számítással is lehet követni, meglepne, ha kijönne belole 
> energianyerés a föld forgási energiájának a vesztére. Belefogtam, de 
> már nem csinálom meg. Késo van.
>
> hjozsi
>
nekem ez a pattogas bonyolult - az utkozes foloslegesen bonyolitja - nem 
is kell utkoznie - csinaljunk ujra vonatot :
a vonat korpalyan mozog - kelet nyugati dontesu palyan - a palya alakja 
kor .
a vonat pedig korbeer - tehat egy kerek - a kelet fele csapo oldalon 
folfele mozog , a nyugati oldalon lefele - az egesz kerekre hat a 
gravitacio - tehat barmit is ad egy mg pontra , az a teljes palyan 
kiejti onmagat csak a palya egy reszen van egy centrifugalis ero ami 
kifele mozgatja azokat a tomegpontokat amikre ervenyes - ahol van 
keruleti sebessege az egesz rendszerre nezve - ebred a tengelyen ero - 
es azon nincs olyan ero amivel lassitani vagy gyorsitani lehetne a forgast ?
ha egy porgo kereket teszek egy forgo allvanyra es megprobalom a porges 
tengelyet elforditani , akkor erot kell kifejtenem - ehhez az erohoz 
elmozdulas tartozik - tehat munkat vegzek - ez valahova lesz - lassitja 
vagy gyorsitja a forgast - ha ez a tehetetlenseg nem lenne , akkor a 
porgettyus iranytuk , giroszkopok nem letezhetnenek - vagy oldalra 
elforditva ossze-vissza mozdulnanak el kulonbozo sikokon

bye
dexter