[elektro-etc] koburkolas

[jhidvegi]

Milleschich János wrote:

> A hétvégén szeretném megcsinálni a kocsibejárot, és a kégli melletti
> járdát, amihez már megvettem a hasított követ.
>
> A járda 0.9 - 1m széles, és 21 méter hosszú lesz, ez ugye elég
> hosszú, a kő szabálytalanságai miatt nem tudok egyszerűen elhelyezni
> dilatációs házagokat.
>
> Kérdéseim:
> a,     kell-e ilyen hézag egyáltalán,

Szerintem még a beton se kell alá, ha csak járda lesz. Láttam a 
közelmúltban, hogy csinálták itt-ott a környéken, meg előttem a 
buszmegállót. Sima sóderágy (elfelejtettem a nevét, valami kétszer rostált 
vagy mi) került alá. Körbe kell "keríteni", szóval a szegélyét fixre meg 
kell csinálni, aztán ez a sóderágy kell bele egy bizonyos vastagságban. Úgy 
csinálták meg a "tükröt", ahogy mondták, hogy két vascsövet fektettek le 
kétoldalt, amit kiszinteztek, és annak a szintjén húzták végig azt a 
deszkát, ami megadta a sóderágy felszínét. Utána csak rakták a köveket. 
Mondjuk ezek nem szabálytalanok voltak.

Amikor kész volt, van erre egy spéci verőgép, ami olyan, mint a döngölő, 
csak nem olyan a talpa, hanem sík. Ezzel lehet végigmenni rajta, ez beleveri 
a köveket még jobban, és egy síkba hozza a felszínt. Aztán homok került a 
tetejére, amit seprűvel lehet a hézagokba szoktatni. :-) Ja, mert hézagosan 
kell rakni.

Láttam útépítést is. Először azt hittem, hogy az is sóder, de épp mentőt 
vártam, elbeszélgettem a melósokkal. Mondták megint annak a betonnak a 
nevét, de az istennek se jön elő. A legszarabb beton, amit még hasznának 
(valahogy így jellemezte a faszi), alig van benne cement. Földnedvesen 
rakják le, esetleg le is hengerlik, mintha föld lenne, locsolgatják is 
talán. Épp annyira köt csak meg, hogy legyen valami kis tartása, cserébe nem 
kell hézagolni, mint a nagy, egybe öntött táblákat. De a fölé kerülő - 
ezúttal - aszfaltréteg alatt szépen viselkedik. Nem reped meg az aszfalt, 
nem a beton repedéseit követi az aszfalt repedése, hanem az aszfalt 
hőmozgását a beton. A terhet mégis elviseli. Pedig nem igyekeztek vastag 
aszfaltot rakni, azt láttam. Teherautók is rendszeresen mennek rajta 
(kukásautó és egyéb, még nagyobbak is).

Régebben azt is megfigyeltem, hogy a keleföldi pályaudvarnál hogy csinálták 
a buszpályaudvart. Az kissé bonyolultabb volt, és jó vastag rétegeket 
használtak. Abban volt zúzottkő (olyan bazalt, mint a vasúti sineknél, csak 
kisebb szemcséjű), volt az a fehér murva, meg talán ez a földnedves beton 
is, de nem írtam föl a rétegrendet.

Azért az újabb útépítéseknél a buszmegállóknál jó mélyen kiszedik a földet, 
és egy bazi vastag betonréteget raknak le, ami maga a kopóréteg is. (Nem 
biztos, hogy egyben van az egész, ezt nem sikerült elcsípnem.) De gondolom 
ez a része már kevésbé érdekel.

Ha nekem kéne ilyet csinálnom, lenne a betonban vasháló, nem vastag, amit 
árammal meg lehet hajtani. :-) Ma már, hogy öregszem, telente a hótakarítás 
az, amivel a legjobban tele van a tököm. Számolgattam már, hogy az a kis 
pénz, amivel egy-egy alkalommal legalább a jeget le lehetne olvasztani, 
megérné.

Sőt, az is felmerült már bennem, hogy ha becsövezve lenne, és hőszivattyúval 
(tudom, vesszőparipa) lenne megoldva, akkor ez valami eszméletlen jó 
hatásfokkal mehetne. A környező -párfokos hőmérsékletű levegőből kéne + pár 
fokos járdahőmérsékletet előállítani. Olyan kicsi a hőmérséklet-különbség, 
hogy akár 5-6 közötti jósági tényező is kijönne, tehát 1,2kW-ból (egy normál 
klíma) 6-7kW-ot is ki lehetne hozni. Ezzel meg elég nagydarab járdát lehetne 
felolvasztani.

hjozsi