[elektro-etc] képviselõ +/-

[jhidvegi]

Erdos Zoltan wrote:
> Ebbol is latszik, hogy a folyamatokat nem mi hatarozzuk meg..
> Nem egy multi van, aki alkalmasint zsebbol meg tudja venni az egesz
> orszagot...
> Tehat szarnak a politikusokra... amig az nem zavarja oket...

Eddig teljesen stimmel, és mit mondhatnék, igazuk is van. :)

> Ja es szarnak rank is, csak rabszolgak es piac vagyunk... a tobbi
> masodlagos..

Na itt van egy kis félreértés, egy kicsit rossz ráközelítés.
A multinak érdeke, hogy gyors megtérülés legyen, ha befektet pl itt, érdeke, 
hogy minél nagyobb legyen a fogyasztás.
Mi következik ebbol?
1. Ha itt befektet, akkor itteni munkaerot foglalkoztat ugye. Miért akarná 
rabszolgaként kezelni? Én nem ezt láttam eddig, talán kivéve azokat a 
melóhelyeket, amik teljesen nulla képzettséget igényelnek. A normális, pl 
mérnöki munkahelyek igencsak meg vannak becsülve, jó körülményeket 
teremtenek, jó fizukat adnak, utaztatják, képzik oket, és szeretnek is ott 
dolgozni a fiatalok. A multinak nem érdeke a rossz hangulat, a pocsék 
emberanyag, a kizsigerelés, az, hogy a dolgozót, amibe befektetett, hiszen a 
diploma még kevés, még ki kell kupálódnia az adott területbol is az ifjú 
emberkének. Ezt nem szabad nagy fluktuációval elpocsékolni, tehát úgy kell 
mindent csinálnia, hogy az ifjú emberke ott akarjon maradni, és minél többet 
visszatermeljen a rá szánt befektetésbol.

A multi észrevette már rég azt is, hogy nem csak a fizu a lényeg, hanem 
valami jó munkahelyi légkör, és még sok más, ami vonzóvá tesz egy ilyen 
helyet. Persze melózni azt kell tisztességesen, meg tanulni, fejlodni, és 
mindig letenni az asztalra valamit, nem elég a bentlét, mint régen az állami 
vállalatoknál.

2. Értelmetlen úgy kifosztani egy régiót, hogy megszunjön a vásárlóereje. 
Sot, úgy kell mocorogni, hogy ez maximális legyen.

Ez a két dolog minimum az, ami tök ellentmond ennek a rabszolga felfogásnak.

A nagy multiellenesség mellé odatenném, hogy vajon a bazi nagy 
termelékenység hogy lehetésges máshogy? Hogy lehetséges elég bonyolult 
holmikat eloállítani olyan nagy tömegben, hogy a már nálunk is megszokott 
árakon hozzáférhetok legyenek? Mert, hogy nem manufaktúrában, meg nem 
kisüzemben, az hétszentség.

Szokták baszogatni a multikat, hogy "kiviszik a hasznot". Igen, kiviszik. 
Nem, mintha a hazai tokés nem vinné ki, de ezt most hagyjuk.
Mit szokott a multi csinálni?
- befektet valami állatnagy összegeket, amit általában szívesen teljesen 
figyelmen kívül hagyunk. Pl van egy kis ventillátorgyár, aminek láttam a 
létesülését. Kis vacak párezer Ft-os holmikat gyártanak, de a a beruházás 
milliárdos volt.

Eloször ennek kell ugye megtérülnie. Utána jöhet csak a haszon. A megtérülés 
az esetek zömében évekre teheto.

- addig is, amíg ez folyik, a hazai dolgozónak munkahelyet ad, és nem 
feketét, nem szürkét, hanem teljesen fehéret. Emiatt bérjárulék és szja fog 
befizetodni.

Simán el tudom képzelni, hogy ha mérleget csinál bárki, aki belelát (akikkel 
tárgyalnak a multik, ti. a kormányzatokkal), könnyen kiszámítható, hogy a 
bejön és nem fizet egyáltalán nyereségadót, vagy a nem jön be közti mérleg 
merre is billen.

Kiút: ha majd olyan fejlettek leszünk, mint más országok, ahol a multik 
leledzenek, és ott nem kapnak már kedvezményt, de valamiért mégis érdemes 
nekik ott valamiféle központokat fenntartaniuk, más lesz az ábra.

Kiút 2: Hallottam egy riportot ma Presserrel. Kínában járt, és bár gyulöli a 
politikát (meg tudom érteni), olyasmit mondott, amin már én is törtem a 
fejem. Van a kapitalizmus, és van a szocializmus. Mindketto elég jelentosen 
befürdik, befürdött, bár az elobbi azért csak jobban muködik. Kínában valami 
más van, ami úgy tunik kintrol, hogy jóval eredményesebb bármelyiknél. Jó 
lesz odafigyelni, mielott késo lesz.

hjozsi