[elektro-etc] Mondtam...

[lista mail]

2016. március 30. 10:51 gyapo írta, <gyapo at freemail.hu>:

> Ha levágok ágakat a gyümölcsfáról, akkor nyilván kevesebbet terem,
> esetleg nagyobbakat.
> Mikor kell metszeni és mennyit kell hagyni?
>


Ím egy tölcsér koronára nevelt  cserkó fa (a vastag ágak egy tölcsér vázát
adják ki)
http://a71.hu/csfa.jpg
Jól látható, ahogy az évek során kivágták azokat az ágakat, amik a fa
belseje felé nőttek volna.
Így alakult ki a nyitott közepű, világos/szellős fa
Ami nem is extrém magas, hogy nem túl magas létráról is szedhető legyen.

A nagyon vékony ágak a tavaly nőtt hosszú vesszők, rövidre vágva és persze
ritkítva, ahol kellett.
Ezeken a meghagyottakon(metszetteken) fog az idén virágzani és teremni.
Illetve ezekből fog az idén új hosszú vesszőket hajtani (amin aztán szintén
terem valamennyit)
Ezeket az idei új vesszőket kell aztán majd jövőre metszeni/ritkítani...
A most rövidre vágottak egy része pedig végleg kivágásra kerül majd a
vastag ágig vissza.

Persze amint az látszik az évek során azért halad kifelé az ágrendszer és
kezd kopaszodni a fa belseje.
Ezért kell néha-néha ifjítani >> durvábban belevágni vastagodó termő
ágakba....
Azaz megpróbálni visszahozni a kopaszodó-vastagodó-kifelétartó ágrendszert
a vastag vázágak közelébe.
Nyilván ehhez "látni kell" előre, hogy mi lesz majd belőle 1-2-5 év alatt,
ahogy újra nő+metsszük.

---------------------------------------------------------------------


Már kialakult/kialakított ágrendszerű fa esetén... kb. így. ez elég jó
összefoglaló.

Fenntartó metszés
----------------------------------
A kívánatos koronaforma kialakítása után a termőrészek mennyiségére kell
figyelnünk.
Ezt a korona alakjának fenntartásával, hajtásválogatással érhetjük el.
A virágrügyek általában augusztus elejéig kialakulnak, a metszést tehát
végezhetjük augusztustól szeptemberig.


Cseresznye esetén megfigyelhetjük, hogy a hosszú, egyéves hajtásokon nem!!!
fejlődnek virágrügyek, legfeljebb a hajtások alsó részén.
A termés érdekében tehát metszéskor meg kell hagynunk!!! a legalább kétéves
termőrészeket, ezeken fognak ugyanis kialakulni a bokrétás termőrészek.
 Az egymással összetorlódó – vagy a szedhetőséget akadályozó –, a korona
belseje felé növő ágak eltávolítása szintén eshet erre az időszakra.
Ilyenkor kell eltávolítani a beteg hajtásokat és ágakat is.
A fertőzött részeket az elfonnyadt, megsárgult virágokról, satnya
növekedésről ismerhetjük fel.


A meggy legtöbb fajtája a rövid nyársak mellett a félhosszú termővesszőkön
is!!! terem.
Metszés nélkül ezek a vesszők a csúcsrügyből folyamatosan újabb hajtásokat
hoznak.
A termés ezen új hajtások végén képződik – a fa ágai egyre jobban
megnyúlnak, és felkopaszodnak.
Így alakulnak ki a jellegzetes ostorhajtások.
A meggy fenntartó metszése során tehát ezen folyamat ellenében kell
cselekednünk!
Szüret után a termővesszőket az első fiatal hajtásig vágjuk vissza.
Ezzel a módszerrel az elöregedett fákat is meg lehet fiatalítani.
Egyes források szerint a metszett meggyfák gyümölcsei akár egyharmadával is
nagyobbak lehetnek, mint metszés nélkül.


Fiatalító metszés
 ----------------------------
A hosszú!!!  ideig metszés nélkül maradt fa ágai gyakran egymást
keresztezik, a korona belseje áthatolhatatlan és legtöbbször terméketlen.
A felújítás legalább két évet vesz igénybe, ha ugyanis egyetlen év alatt
akarnánk „rendbe tenni” a fát,
akkor egyrészt a rengeteg sebzés megnöveli a fertőzés veszélyét, másrészt a
felboruló gyökér-hajtás egyensúly
számtalan nemkívánatos vízhajtás képződéséhez vezethet.
A túl hirtelen, erős metszés akár a fa halálához is vezethet.

Az első évben ezért a gyengén fejlődő, túl sűrűn nőtt, vagy elhalt ágakat
ritkítsuk meg.
A beteg, vagy betegnek kinéző ágakat mind távolítsuk el.
Ezáltal a korona világosabbá, áttekinthetőbbé válik.
A második évben a vázágakat legfeljebb egy-másfél méterrel rövidíthetjük
meg.
Szüret után pedig jöhet a termőrészek mennyiségét szabályozó és a
koronaalakot fenntartó metszés (lásd fentebb).