[elektro-etc] Szijjártó javaslatai

[jhidvegi]

Még valami, ha már annyira hazafiságról, nemzetről, nemzetállamokról 
gondolkodunk.

Tudom, a wiki nem igazán topon lévő forrás sokak számára, de azért arra jó, hogy 
sok-sok ország lakossági összetételéről valami fogalmat tudjon az ember alkotni.

Aki ezt aránylag sűrűn megteszi, láthatja, hogy az országokra a sokféle lakosság 
a jellemző, ami a nemzetiséget illeti, sokféle nyelv, sokféle vallás. Ez okozza 
az esetek egy részében a belső feszültségeket, polgárháborúkat nem lehet miattuk 
abbahagyni, bárki és bárhogy is robbantotta ki. Ez bizony nem közelkeleti 
sajátosság. Talán nem is létezik színtiszta nemzetállam, ahol egyféle rassz, 
egyféle nyelv, egyféle vallás van. Ha a délszláv háborúra gondolok, korábban 
békésen megvoltak egymással az emberek, de amint kirobbantották a 
konfliktusokat, már nem akaródzott lecsillapodni magától.

Mifelé megy tehát az a ménkű nagy hazafiság? A végén már törzsekre kell 
szétzuhanni ahhoz, hogy egy-egy egységben úgy-ahogy egyféle származású, 
nézetrendszerű, vallású, mittudoménmilyenű emberek legyenek, de még ekkor is 
előállhat a Rómeó és Júlia történet, szóval ezen az módon nem lehet békésen 
egymás mellett élni igazán.

Én semmi más módot nem látok a békés léthez, mint hogy a sokféle ember elfogadja 
egymást, és a vallásokat az ügyek intézésében erőteljesen háttérbe szorítják, 
valamint, hogy keverednek a népek. A keveredésnek más előnyei is vannak, főleg 
egészségügyiek.

Jó ez a név, huffanto. :-) Viccnek. De felfogásnak nem. Az ideveledrégikardom 
ideje lejárt. Annyira más a világ, hogy Petőfi, ha feljönne a sírból, fel se 
tudná egyhamar fogni. Nyomatják az iskolákban a hazaszeretetet, az ezzel 
foglalkozó régi írásokat, verseket, közben a gyerkőcök mindenféle nemzetbeli 
kortársaikkal társalognak mindenféle nyelveken, főleg persze angolul. Nem 
népdalokat szeretnek énekelni, hanem angol nyelvű popzenéket hallgatni, a zenei 
érzékkel megáldottak meg művelik is. Némely zenekar dalaiból ki se derül, hogy 
nem angol, hanem tudomisén svéd, német vagy svájci. Emellett terül szét a 
világon a latin zene is.

Mindenféle művészek művei szanaszét kedvelt az egész világon, írásműveket 
fordítanak rengeteg nyelvre. Nem tűnik fel ez azoknak, akik annyira nyomatják a 
kultúra nemzeti jellegét?

Na és a tudomány? A CERN-ben lehetetlen még finanszíroznia is a kutatásokat egy 
nemzetnek, és az űrkutatás, űrtehnika is eléggé nemzetközi. Akkor is, ha már nem 
csak egy helyről származnak pl a helyzetmeghatározó műholdak. Teljesen beszövi a 
világot az infotechnika. Hol itt a tisztán magyar, német, román...? Pont itt, 
ezen a listán kell akkorát huffantani, mint ide lacháza, amikor nincs itt senki, 
aki ne használna nem Magyarországról származó alkatrészeket, műszereket, 
programokat? Nem kevesen még az üzletfeleiket is külföldön, találják meg. Sőt, 
valószínű, hogy bárki, aki bárkinek dolgozik, 1-2 lépcső, és egy nemzetközi 
cégnek dolgozik, ha belegondol.

Van nemzeti levegő, nemzeti víz, nemzeti csillag...?
Már csak egy ködösz-homályosz ének ez az egész nagy nemzetieskedés. Nem ártana, 
ha inkább hagyományápolásról, lokálpatriotizmusról lenne szó. Főleg annak 
tükrében, hogy egy nemzeten belül, pl magyar a magyart mennyire tudja rühellni. 
Ahogy én, mint aki csak magyarul tud, itt a listán marhára nem vagyok népszerű, 
ez evidens. Na de akkor miről van szó? Ha a Hanzi vagy a Bob népszerűbb 
(haverabb) valakinek, akkor mire fel ez a marha nagy nemzeti érzés? Vagy csak 
nem azt mondaná bárki is, hogy a külföldi barátait bármikor lecserélné pl rám? 
Mert akkor körberöhögöm!

Szóval mi az érdemi tartalma ennek az orrba-szájba-seggbe-fülbe-szembe nemzeti 
dolognak, ennek a naaagy hazafiságnak? Ahogy itt felfogják sokan, az szerintem 
egy igencsak nagy lufi, ami leginkább idegengyűlölettel, rasszizmussal, és még 
pár még szarabb dologgal van megtöltve.

hjozsi