[elektro-etc] kamerák

[Topybear]

Szerintem inkább ragaszkodás a hagyományokhoz - ami nem csak a hímzett
blúz, rakott szoknya stb, hanem akár a házasságkötés is. Ami lassan
változik, lehet, hogy tíz év múlva már nem lesz ekkora elvárás, élhetnek
"vadházasságban" anélkül, hogy megszólnák őket.
De ha ez ennyire zavaró, akkor az illető úgysem érzi jól magát abban a
közösségben, miért nem költözik valami nagyvárosi jellegtelen lakótelepre,
ott békében lesz, a reggeli csúcsforgalomban simán felfordulhat az
aluljáróban, nem fog vele foglalkozni senki. Valamit valamiért.
Egyébként a példád ott is igaz: van egy nagyobb közösség ami azt mondja,
hogy ha oda akarsz tartozni, akkor vannak normák amiknek meg kell felelni -
"egy sokkal nagyobb közösségnek lehet más az érdeke mint egy kicsinek". A
különbség csak az, hogy míg az állam hatalmi szóval kényszeríti ki az
általa elvárt normákat, addig a kisebb közösségek inkább csak pszichikai
úton. Aztán van akit ez nem érdekel és lesz...ja, van akit érdekel és el
tudja fogadni, belesimul a közösségbe, van akit érdekel de nem tudja
elfogadni és elmegy, van akit érdekel, nem tudja elfogadni de marad, na az
meg szenved.
Mondjuk azokat nem szoktam érteni, akik beköltöznek valahová anélkül, hogy
kicsit körbenéztek volna előtte. Utána meg évtizedeken át szenvednek, mert
szarul érzik magukat. Nekem is van ilyen ismerősöm, jól kiköltözött,
vergődik egyedül egy családi házzal, gyakorlatilag elszigetelődött minden
korábbi ismerősétől. Igencsak középkorú, a teherbírás azért már
korlátozott, a pénzügyi lehetőségek szintén, hosszú évek óta szenved a
felújítással, de még sehol a vége, közben karban kellene tartani a házat,
udvart, kertet. Végül valami szomszédasszony kezdett átjárni hozzá, az
tartja karban a kertet, meg szerintem időnként őt is ;)

Na ő pont az a típus, akinek egy nagyobb garzon vagy mondjuk 35 nm-es egy
másfél szobás lakás bőven elegendő lenne.

Topy

2015. március 17. 10:16 gyapo írta, <gyapo at freemail.hu>:

> Topybear, you wrote:
> T> benne van az emberekben, hogy megszólja őket a szomszédság, ha
> T> elhanyagolják a portát. Ami valahol nem olyan rossz: a közösség
> T> gyakorlatilag meghúz egy szintet.
>
> Szoktam kérdezgetni házas ismerősöktől, hogy miért kötöttek
> házasságot. Az egyik ilyen srác lakiteleki, és szelevényi lánynak
> udvarolt. Eltelt fél-egy év, és már kérdezgették, hogy akkor mi lesz,
> mikor lesz az esküvő. Tehát nem önmagától, hanem hogy megfeleljen az
> elvárásoknak. De egy iszonyat ronda húskockát kell elképzelni, amin
> van egy kis nyak nélküli fej, meg kezek-lábak.
> De az ilyen kérdezgetéseim alapján azt mondhatom, hogy a házasság
> intézményét ez az egyetlen dolog tartja fenn, talán még a gyerekért
> pénzt akció is. És ez azért borzasztó, mert ha az állam kényszerít
> valamit az sokszor érthető, egy sokkal nagyobb közösségnek lehet más
> az érdeke mint egy kicsinek. De hogy az emberek is kényszerítenek az
> elvárásaikkal azt nem értem. Miért nem jó nekik, ha a pár boldogan él
> együtt papírok nélkül? Mi haszna van ebből a Józsi bácsinak meg a Mari
> néninek? Vagy egyszerű primitívség, ez a mintát látták és nem tudnak
> elszakadni tőle? Vagy bosszú, ha nekik ezt kellett csinálni, akkor
> szívjanak a fiatalok is?
>
> Üdv.: gyapo
>
>