[elektro-etc] Isten(félés) Re: nyögdíj fejtegetés

Karoly Kovacs koka55 at gmx.at
Mon Jul 6 18:50:01 CEST 2015


Laci!

Nem ellentmondva - mert jókat írsz, jó logikával -, de szeretném 
megjegyezni, hogy amiket felvetettél, azok nagy részén már túl van a 
kozmológia.

Károly

Szondi wrote:
>
>
> 2015.07.06. 16:36 keltezéssel, gyapo írta:
>>
>> u> A masik dolog, hogy mennyit lattok be az univerzumbol ?;)
>>
>> Elég sokat.
> De nem eleget. :)
> Van itt egy fura dolog: Az, hogy mennyit látunk be (olyan 14 milliárd
> fényévnyit), nem jelenti azt, hogy ekkora is valójában. Mert rossz
> nyelvek beszélik, hogy az Univerzum mindenütt egyforma. Tehát, ha odébb
> megyek 10 milliárd fényévvel, akkor is csak egy ekkora sugarú gömböt
> látok be. Ezzel azért jól el lehet szórakozni. Tehát, valójában azt sem
> tudjuk, mekkora. Tudom, a fény korlátosan terjed, ez behatárolja az
> elláthatóság távolságát, de ez az időt is jelenti. Tehát, ha az
> Univerzum kora cirka 14 milliárd év,  és mi 14 milliárd fényévre látunk
> el akkor mi úgy érzékeljük, hogy ekkora és valójában "fénysebességgel"
> fúvódott fel ekkorára. Ugyanis, ha valójában nagyobb lenne, akkor a
> fénynél gyorsabban fúvódott volna fel, de a kora miatt,akkor is csak 14
> milliárd fényévet látunk be. Viszont, ha a "világegyetem mindenhonnan
> egyformának látszik" állítást igaznak vesszük, akkor valahol sántít a
> dolog egésze. Vagy, simán a görbült tér(idő) csúfot űz a tudományból.
> :)  És akkor valóban rosszul értelmezzük a méréseink eredményét. Szóval
> hiába elfogadott a Nagy Bum elmélet, azért jó néhány dolog sántít benne.
> 1. A semmiből, valami. 2. végtelen sűrűség. 3. egy piciny pont, ami
> tartalmazza az Univerzum teljes anyagát-> goto 2.
>
> A semmiből valaminek is kell lennie oknak, ha az okozat a valami. A
> végtelen sűrűség sem igazán értelmezhető, mert az túlnyúlik a fekete
> lyuk fogalmán, ráadásul azt se értjük. Azt se tudjuk, mekkora egy ilyen
> objektum. A tömege kikövetkeztethető, de a mértéről lövésünk sincs.
> Kisebb, mint az eseményhorizont?  Ha igen, mennyivel? Az általunk ismert
> legkisebb részecskék sem a sor vége, mert ezek a szörnyek léteznek,
> márpedig a kvarkcsillag sem a vége a dolognak, pedig ott már nincs elvi
> lehetőség (a tudomány mai állása szerint) az anyag további sűrűség
> növelésre, mert a Pauli elv tiltja. Márpedig mégis csak lehet, de nincs
> rá fizikánk, illetve a mai fizika nem tudja megmagyarázni. Dávid Gyula
> is csak annyit mond: Az Úristen nullával osztott. :)
>
>>   Az, hogy a tudomány
>> pillanatnyilag milyen szinten van, semmit nem befolyásol az elvet
>> illetően, hogy keressük a válaszokat, vagy ráfogunk mindent a
>> teremtésre oszt jóvan.
>
> Hát ez is egyfajta magyarázat. Jobb híján. :)
>
>>
>> u> Tamaszkodjunk a matekra. Mekkora a valoszinusege annak, hogy egy
>> u> szemettelepen ahol mindenfele fem van, a szel meg mindenfele
>> viszonyoknak
>> u> koszonhetoen osszerakodik egy Boing ? ( a peldat egy regebben latott
>> u> dokfilmbol vettem )
>>
>> Nyilván elég kicsi.
>
> Sokan a DNS molekulát is efféleképpen magyarázzák. Nem a szél fújta
> össze, hanem a hullámverés, (vagy valaki kifaragta) meg pár természeti
> jelenség.
> Esélyünk sincs megérteni. A megfejtés meg igencsak odébb van. :)
>
>> Szerintem meg az emberi elménél nincs jobb, csak megfelelően kell
>> nevelni, tanítani, fejleszteni.
>>
>
> Ez akár igaz is lehet, bár biztosan van ennek is felső határa. Meg hát
> pont a bonyolultságában rejlik a hiba lehetősége. :)
>
> Üdv.:
> Anonymus
>
>



More information about the Elektro-etc mailing list