[elektro-etc] írni de hogyan

[gyapo]

Xorn, you wrote:
X> Mert pl. egy szelet kenyeret sem fog tudni vágni magának, mert nem ura
X> a kezének, a mozdulatainak. 

Ezt nem hiszem. A totál analfabéták is tudnak építőjátékkal játszani, 
akár ügyes ezermesterek is lehetnek. A nagymamám pl. 2 osztályt 
végzett, írni nem tudott (csak a nevét mint egy másodikos), olvasni
lassan tagolva, de ezt az élet semmilyen más területén nem lehetett 
észrevenni, kézimunkázott, varrt, és mindent meg tudott csinálni 
amihez kézügyesség kell. Miközben a feje üres volt a tudományt 
illetően, fogalma nem volt hogy működnek a dolgok, csak az életből 
fölszedett tapasztalat és ismeretek voltak meg.

X> A kézírás egy elég alkalmas dolog ezek egyidejű fejlesztésére, és
X> amúgy meg nem szükségtelen még ma sem, hogy emiatt lehetne
X> elhagyni.

Azt tisztáztuk hogy alkalmas, de nem egyedüli.

X> Vagy autóvezetésnél detto, ott is kell
X> azért egy eléggé koordinált mozgás, ami már most nagyon sokakból
X> hiányzik, a figyelem összpontosításának és az egyidejűleg több dologra
X> való figyelés képességével együtt. 

Ezekkel egyetértek, tehát ott van a véleménykülönbség, hogy a 
képességet a kézírás tanítása hozza létre vagy más is alkalmas erre.

X> A zene, ének stb. a kognitív funkciókat fejleszti erősvést, ha jókor
X> adják a gyereknek. Nem érzed előnynek, hogy nem a putriban ülsz és
X> sört vedelsz a retekklubot bámulva naphosszat, meg a fácsén osztod a
X> lájkokat minden baromságra, hanem elektronikát fejlesztesz meg itt
X> levelezel hozzád hasonszőrű listatagokkal?

Ne mossuk össze a dolgokat. A zene nem egyenlő az énekkel. Zenét lehet
tanítani a legfahangúbb embernek is ha van hallása, szeretheti is
anélkül, hogy egy normális hangot tudna énekelni.
Ha erőltetem az éneklést, akkor kudarcélménye lesz, ez pedig nem
pozitív a személyiségfejlődésére nézve.

X> A zsinórírás lényegesen hatékonyabb, mint nyomtatott betűkkel írni.

Ha a hatékonyság a szempont, akkor gyorsírás. Mellesleg a gépírás 
sebessége sem biztos, hogy elmarad a kézírástól. Mármint a tízujjas, 
rendesen megtanult gépírás, nem a kétujjas pötyögés.

X> Nem mindegy. Házikóból tudsz rajzolni úgy ezret is, hogy nincs közte
X> két hasonló. A betűből viszont kettőt sem tudsz rajzolni, ami
X> gyökeresen különböző lenne, különben valamelyik nem lenne A betű. Az
X> ilyen mozgások begyakorlása is fontos a kéz finommotoros
X> koordinációjához, hogy ugyanazt a mozdulatot is képes legyen valaki
X> százszor megcsinálni.

Ezt még nem teszteltem, hogy mennyire azonosak a kézzel írt betűim 
formái. Szerintem nem is lényeges, a fölismerhetőség meglegyen. Pl. ha 
megnézem különböző fontok A betűit, azért elég sok különbséget látok, 
és mégis mindenki fölismeri, hogy az egy A betű. Házból is elég 
sokféle van, mégis mindenki fölismeri, hogy az egy ház. Ellenben a 
kézírás szinte alkalmatlan arra, hogy mások elolvassák. Vagy ha igen, 
akkor iszonyú lassú az írás, talán még a nyomtatott betűknél is 
lassúbb.

X> A téma szerintem az, hogy kiválthatja-e a kézírás tanulását a
X> billentyűzni tanulás. Erre pedig elég egyértelmű nem a válasz.

Az okra vagyok kíváncsi. Nem válthatja ki tehát nem. Miért nem 
válthatja ki?

X> De attól butábbak és ügyetlenebbek lesznek, ha nem tanulnak (és nincs
X> más, alternatív tanulás helyette ezen képességek fejlesztésére).

Itt most a tanulást mossuk össze a kézírással. Mi köze a kettőnek 
egymáshoz?

X> Szerintem te magad sem tudod nyugodt szívvel kijelenteni, hogy neked
X> fölösleges, a hátralévő életed gond nélkül le tudnád élni anélkül,
X> hogy tollat, ceruzát vennél a kezedbe. :-)

De, teljesen nyugodtan kijelentem. A rajzolást megtartanám, mert egy 
kapcsolási rajzot gyorsabban megrajzolok papíron, mint géppel, bár 
talán ezen is lehet fejleszteni megfelelő programmal. Egy geometriai 
feladatot gyorsabban lerajzolok, mint géppel. Egyébként mindig pda-t 
használok, vagy bepötyögéssel, ami lassú, vagy hangfelvétellel, amiből 
nem készül írás. Ha ez megoldódik, és a normál beszédből azonnal kis
hibaszázalékú írás képződik, onnantól egy betűt nem fogok írni se
kézzel, se pda-val, de még asztali géppel is alig. Minek? Olyan, 
mintha kollódiumos vagy zselatinos vagy cianotípiás fotókat 
csinálnék. Hobbynak jó, vannak is akik művelik, de ott van mellette a 
digigép.

Valamikor kiszámolta valaki a pi első mondjuk 400 jegyét kézzel, úgy 
30-40 év alatt. Majd valamikor később már géppel is tudtak pi-t 
számolni, és kiderült, hogy kb. a 30-adik jegytől rossz a számolás, 
eltévesztette. Ha lett volna számítógépe rááldozza a fél életét egy 
teljesen fölösleges munkára? Fenét, beüti, megkapja a helyes 
eredményt. 

100 éve még föl nem vetődhetett a kézírás helyett számítógép, ma nem 
írtam papírra levelet kézzel mondjuk 15-20 éve, most nehezen megyeget
a beszéd->írás konverzió, de pártíz év múlva ezen csak mosolygunk
majd, olyan természetes lesz, mint most a hangfelvétel. Mi a fenének
írnék, ha be is mondhatom és a gép leírja realtime?

X> Akkor talán hagyjuk ki az atomfizikát meg a szerves molekulák 1-2-3
X> elektronos kötéseit, meg a nemtudommit. Vagyis inkább csak azoknak
X> tanítsuk, akinek érdemes, mert érdekli, mert felfogja, mert akar vele
X> foglalkozni. De elsőnek ne a kézírás tanítását dobjuk el, ami elég sok
X> későbbi tanulás alapja.

Hogy mi a fontos tanulnivaló és mi nem a különböző életkorokban, azt
nem tudom, nem értek hozzá. De pl. dőlt betűket sem tanulnak írni
vágott tollal tintával, mert fölösleges. Ógörögöt sem tanulnak, mert a 
műveket időközben lefordították, fölösleges.
Valamikor az volt az íróeszköz, azt kellett tanulni, ma a számítógép
az íróeszköz, ma azt kell tanulni. Valamikor nem voltak lefordítva a
művek, meg kellett tanulni a nyelvet, ma már nem kell.

X> Milyen jó is lesz, amikor a tanár tartja az órát, és közben 30 diák
X> diktálja a jegyzeteit a saját számítógépének! Ezt tényleg jól
X> átgondoltad...? :-)

Ne már, most szívatsz? Miért kellene 30 jegyzetet készíteni, amikor 
át is lehet másolni a tanárét?? Vagy ha már megy a beszéd értelmezése 
miért nem a tanár beszédét "jegyzetelnék" le? Aztán ki-ki átdolgozza 
magának ha szükségesnek érzi, de ezt már otthon, tanulás közben, és
akkor már nincsenek harmincan.

Pl. amikor én tanultam a php programozást, az volt a tanár heppje, 
hogy kivetítőn az ő gépe, és mindenki a saját gépébe pötyögje le amit 
lát. Persze a felének nem futott, és nem csak azt az időt pocsékoltuk 
el amíg begépeljük, hanem még a hibakeresésre is elment egy csomó idő. 
Mondtam, hogy ez nem lesz jó, én nem gépelek semmit, inkább figyelek, 
kérdezek, és a tanár által bepötyögött file-t meg átmásolom. 2 perc 
múlva senki nem írt, mindenki rájött azonnal, hogy totál fölösleges a 
kivetítőről pötyögés. Na ugyanilyen fölösleges a 30 jegyzet. 

Valamikor én is úgy hallgattam előadást, hogy körmöltem közben, a
felét se tudtam leírni annak amit szerettem volna, és félig sem tudtam
közben figyelni arra, amit a tanár mondott. Egy teljesen rossz
módszer. Mennyivel jobb lett volna, ha megkapom írásban a tanár
szövegét, és lett volna számítógépem, amin tudok belőle tanulni.

Üdv.: gyapo