[elektro-etc] [elektro] OFF keselezes

[gyapo]

Kell egy kis kézügyesség és gyakorlás a köves szabadkézi fenéshez, de 
nincs jobban alkalmazkodó technika mint ez. Sokféle késnek sokféle él 
kell. A gép élezők általában sok anyagot szednek le, esetleg 
túmelegítik az élet, és állandó az élszög vagy sokat kell állítgatni. 
Ha (motorral hajtott) köszörűkőnek vagy filckorongnak nyomjuk neki az
is sok lehet, a fekvő kövön fenés elég jól megtanulható.
Az él nagyon vékony, ott már másképp viselkedik az anyag, lassabban 
terjed a hő, egy pillanat alatt ki lehet lágyítani, gyenge az anyag, 
ha kicsi az élszög, baromi éles lesz, de hamar veszti is az élét, 
csorbul, kitöredezik.
Ezek a Lansky meg Spyderco-féle kézzel de vezetve fenők sem rosszak, 
csak indokolatlanul drágák. Sima kétoldalas kővel borotva késeket lehet 
fenni, különösen konyhába, oda nem kell a polírozott él, mert csak 
siklik a paprikán, nem harap bele, viszont a kezet meg nagyon könnyen 
vágja, és állandóan beleakad az él mindenbe, nehezebb vele dolgozni. 
Kb. 300/800-as a jó a 800 helyett föl lehet menni max 1200-ra, de
fölösleges, ha polírozott élet szeretnénk, akkor bőrszíj-polírpaszta
vagy finom hamu.
Fenési technikánál érdemes megemlíteni a vésőélet, azt csak az egyik 
oldalon kell csinálni, és nekem pl. a másik oldal sehogy nem áll 
kézre, vagyis az, amikor a kés háta van felém. Ezért a durvább oldalon 
kell fenni a kés egyik felét, majd a finomon is, és az átgyűrődött 
sorját meg lehúzni, ahhoz csak pár húzás kell, és nem sokat számít a 
pontos élszög, kis szöggel kell, vagy akár lapjára, csak akkor a penge 
oldala is csuszatolódik.
Azt tudomásul kell venni, hogy jó él nincs idő nélkül. Le lehet húzni 
mindenféle görgős vackon, meg x-alakban pálcákon, de nem lesz 
normális. A normális azt jelenti, hogy egy kicsit kisebb szöggel a
durvább oldalon, és kicsit nagyobb szöggel a finomon, és addig kell
csinálni, míg a finom kőtől is kialakul egy felület, oráslupéval 
szoktam nézni, talán pártized mm a szélessége a finom élszalagnak. 
Ekkor már könnyíteni kell a kézen, szinte csak simogatni. És ez a 
finom él hamar el fog szállni, ezért az emberek nem csinálják, mert 
mindenki megunja, hogy a konyhai munka előtt fenni kell megint, akár 
naponta. Ezért megvesznek egy durva köves gépi vackot, és nekinyomják, 
jól harap mert tele van az él mikrobarázdákkal, aztán csodálkoznak
hogy valahogy mégse vág úgy és baromi hamar tompul, persze mert tompa 
az élszög, lekopnak pillanatok alatt a harapós mikrocsúcsok és
kilágyult a fenébe.
Ja és egy kés nem elég, olyan nincs ami mindenre jó, már csak az él 
miatt se. Ha a sütnivaló tököt ugyanazzal akarnám vágni nyersen, mint 
a kelkáposztát, akkor vagy a kezembe vágnék mert a durva élű kés alól 
elforgott a káposzta, vagy a finom élű finom kést törném bele a tökbe.
És az ugye lehetetlen, hogy a két kést ugyanúgy fenjem, de a 
kétoldalas kő mindkettőhöz jó és elég.

Üdv.: gyapo