[elektro-etc] hőátmenet falban

[Kovács József]

Kihűteni azért olcsóbb, mint felfűteni...
Elég csak ingyen szellőztetni.

KJ

2015.01.02. 13:18 keltezéssel, Acs Gabor írta:
> Csak ne legyen nyáron túl sokáig meleg... mert akkor még tovább lesz.
>
> Gábor
>
> 2015.01.02. 13:15 keltezéssel, Kovács József írta:
>> A lakótér ugye tipikusan 20-22 fokos...
>> A talaj pedig csak 10 fok körüli.
>>
>> Mivel értelemszerűen
>> nem szeretnénk a talajt fűteni, hát
>> jó erősen elhőszigeteljük a háztól.
>> Ez van, amikor fűtünk ...
>>
>> Ugyanez hátrány nyáron és ha NEM fűtünk.
>> Nyáron jól jönne, ha 10-12 fokos talaj hűtené a padlót.
>>
>> Nem fűtéskor is jól jönne, ha talaj hőtároló tömege is dolgozna 
>> kihűlés ellen.
>>
>> -----
>>
>> Mindhárom esetben segít, ha hőszigetelésen belül naaaagy hőtároló 
>> tömeg van.
>> Nehéz falak, vastag padló, nagy víztartály(puffer), mert ezek 
>> tárolják a hőt....
>>
>> KJ
>>
>>
>> 2015.01.02. 12:52 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>>> Pedig a passzívházakat sokszor úgy készítik, hogy az alap alatt 
>>> mindenütt vastag hőszigetelés (XPS) van. Nyilván a passzívházban nem 
>>> a talaj 8-10 fokát a cél elérni.
>>>
>>>
>>> Gábor
>>>
>>> 2015.01.02. 11:53 keltezéssel, jhidvegi írta:
>>>> Acs Gabor wrote:
>>>>> Ezért lepődtem meg, hogy egy hét alatt a hidegben megmaradt a 
>>>>> házban 8
>>>>> fok. Mert amúgy ha nem vagyunk ott egy hétvégét, nagyon gyorsan esik,
>>>>> 2 nap alatt 19-20 fokról 10-11-re. arra számítottam, hogy ahogy
>>>>> bejöttek a fagyok, pillanatok alatt át fog hűlni. Most meg volt ez a
>>>>> mínusz 10-15 körüli hideg kint, és még így is maradt bent 4-5 fok.
>>>>
>>>> Ez valahogy úgy működik, hogy amíg van fűtés, akkor van egy első 
>>>> hőfokesés a benti levegő és a fal felülete között. Aztán van a 
>>>> másik, a fal anyagában, aztán van egy kint is a levegő és a fal 
>>>> között. Aztán vannak a külső levegővel nem érintkező nagy tömegek, 
>>>> pl a föld felé lévő beton vagy efféle, vagy maga a föld, meg a 
>>>> padlás felé...
>>>>
>>>> Ha a fűtést kikapcsolják, elsőre megszűnik a belső légtér-fal közti 
>>>> hőlépcső, ez meglehetősen gyors hűlés kövekezménye. Ezen csak a 
>>>> berendezési tárgyak és a szintén belső léghőmérsékletre melegedő 
>>>> spéci tömegek lassítanak.
>>>>
>>>> Utána a fal kezd hűlni, és a hőmérséklet csökkenésével csökken a 
>>>> hőáram is, meg csökken ugye a külső fal-levegő hőfokkülönbség is.
>>>> A folyamatot nagymértékben lassítja az ekkor belépő, főleg alsó 
>>>> hőtároló tömegek, amik akár tizenfokra is fel vannak melegedve, és 
>>>> óriási a hőtároló képességük jó esetben. Ekkor innen kezd a hő 
>>>> beáramolni a légtérbe, és ezen át a falak felé. Ekkor van az, hogy 
>>>> nagyon lelassul a hűlés.
>>>>
>>>> Kivéve persze, ha valaki számomra érthetetlen megfontolásból erős 
>>>> hőszigetelést alkalmazott a talaj felé. Ennek csak akkor van 
>>>> értelme, ha az adott helyiséget szükséges elég gyorsan 
>>>> felmelegíteni, aztán lehet hagyni kihűlni, max 7 fokon temperálni. 
>>>> Pl színháztermek. Na de ilyenkor a hőszigetelést is inkább belülre 
>>>> vagy csaknem teljesen belülre kell elhelyezni, hogy ne nagyon 
>>>> legyenek nagy felmelegítendő tömegek.
>>>>
>>>> hjozsi
>>>>
>>>
>>>
>>
>>
>
>