[elektro-etc] hőátmenet falban

[Kovács József]

A lakótér ugye tipikusan 20-22 fokos...
A talaj pedig csak 10 fok körüli.

Mivel értelemszerűen
nem szeretnénk a talajt fűteni, hát
jó erősen elhőszigeteljük a háztól.
Ez van, amikor fűtünk ...

Ugyanez hátrány nyáron és ha NEM fűtünk.
Nyáron jól jönne, ha 10-12 fokos talaj hűtené a padlót.

Nem fűtéskor is jól jönne, ha talaj hőtároló tömege is dolgozna kihűlés 
ellen.

-----

Mindhárom esetben segít, ha hőszigetelésen belül naaaagy hőtároló tömeg van.
Nehéz falak, vastag padló, nagy víztartály(puffer), mert ezek tárolják a 
hőt....

KJ


2015.01.02. 12:52 keltezéssel, Acs Gabor írta:
> Pedig a passzívházakat sokszor úgy készítik, hogy az alap alatt 
> mindenütt vastag hőszigetelés (XPS) van. Nyilván a passzívházban nem a 
> talaj 8-10 fokát a cél elérni.
>
>
> Gábor
>
> 2015.01.02. 11:53 keltezéssel, jhidvegi írta:
>> Acs Gabor wrote:
>>> Ezért lepődtem meg, hogy egy hét alatt a hidegben megmaradt a házban 8
>>> fok. Mert amúgy ha nem vagyunk ott egy hétvégét, nagyon gyorsan esik,
>>> 2 nap alatt 19-20 fokról 10-11-re. arra számítottam, hogy ahogy
>>> bejöttek a fagyok, pillanatok alatt át fog hűlni. Most meg volt ez a
>>> mínusz 10-15 körüli hideg kint, és még így is maradt bent 4-5 fok.
>>
>> Ez valahogy úgy működik, hogy amíg van fűtés, akkor van egy első 
>> hőfokesés a benti levegő és a fal felülete között. Aztán van a másik, 
>> a fal anyagában, aztán van egy kint is a levegő és a fal között. 
>> Aztán vannak a külső levegővel nem érintkező nagy tömegek, pl a föld 
>> felé lévő beton vagy efféle, vagy maga a föld, meg a padlás felé...
>>
>> Ha a fűtést kikapcsolják, elsőre megszűnik a belső légtér-fal közti 
>> hőlépcső, ez meglehetősen gyors hűlés kövekezménye. Ezen csak a 
>> berendezési tárgyak és a szintén belső léghőmérsékletre melegedő 
>> spéci tömegek lassítanak.
>>
>> Utána a fal kezd hűlni, és a hőmérséklet csökkenésével csökken a 
>> hőáram is, meg csökken ugye a külső fal-levegő hőfokkülönbség is.
>> A folyamatot nagymértékben lassítja az ekkor belépő, főleg alsó 
>> hőtároló tömegek, amik akár tizenfokra is fel vannak melegedve, és 
>> óriási a hőtároló képességük jó esetben. Ekkor innen kezd a hő 
>> beáramolni a légtérbe, és ezen át a falak felé. Ekkor van az, hogy 
>> nagyon lelassul a hűlés.
>>
>> Kivéve persze, ha valaki számomra érthetetlen megfontolásból erős 
>> hőszigetelést alkalmazott a talaj felé. Ennek csak akkor van értelme, 
>> ha az adott helyiséget szükséges elég gyorsan felmelegíteni, aztán 
>> lehet hagyni kihűlni, max 7 fokon temperálni. Pl színháztermek. Na de 
>> ilyenkor a hőszigetelést is inkább belülre vagy csaknem teljesen 
>> belülre kell elhelyezni, hogy ne nagyon legyenek nagy felmelegítendő 
>> tömegek.
>>
>> hjozsi
>>
>
>