[elektro-etc] hőátmenet falban

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
Fri Jan 2 11:53:22 CET 2015


Acs Gabor wrote:
> Ezért lepődtem meg, hogy egy hét alatt a hidegben megmaradt a házban 8
> fok. Mert amúgy ha nem vagyunk ott egy hétvégét, nagyon gyorsan esik,
> 2 nap alatt 19-20 fokról 10-11-re. arra számítottam, hogy ahogy
> bejöttek a fagyok, pillanatok alatt át fog hűlni. Most meg volt ez a
> mínusz 10-15 körüli hideg kint, és még így is maradt bent 4-5 fok.

Ez valahogy úgy működik, hogy amíg van fűtés, akkor van egy első hőfokesés a 
benti levegő és a fal felülete között. Aztán van a másik, a fal anyagában, aztán 
van egy kint is a levegő és a fal között. Aztán vannak a külső levegővel nem 
érintkező nagy tömegek, pl a föld felé lévő beton vagy efféle, vagy maga a föld, 
meg a padlás felé...

Ha a fűtést kikapcsolják, elsőre megszűnik a belső légtér-fal közti hőlépcső, ez 
meglehetősen gyors hűlés kövekezménye. Ezen csak a berendezési tárgyak és a 
szintén belső léghőmérsékletre melegedő spéci tömegek lassítanak.

Utána a fal kezd hűlni, és a hőmérséklet csökkenésével csökken a hőáram is, meg 
csökken ugye a külső fal-levegő hőfokkülönbség is.
A folyamatot nagymértékben lassítja az ekkor belépő, főleg alsó hőtároló 
tömegek, amik akár tizenfokra is fel vannak melegedve, és óriási a hőtároló 
képességük jó esetben. Ekkor innen kezd a hő beáramolni a légtérbe, és ezen át a 
falak felé. Ekkor van az, hogy nagyon lelassul a hűlés.

Kivéve persze, ha valaki számomra érthetetlen megfontolásból erős hőszigetelést 
alkalmazott a talaj felé. Ennek csak akkor van értelme, ha az adott helyiséget 
szükséges elég gyorsan felmelegíteni, aztán lehet hagyni kihűlni, max 7 fokon 
temperálni. Pl színháztermek. Na de ilyenkor a hőszigetelést is inkább belülre 
vagy csaknem teljesen belülre kell elhelyezni, hogy ne nagyon legyenek nagy 
felmelegítendő tömegek.

hjozsi 



More information about the Elektro-etc mailing list