[elektro-etc] hőátmenet falban
jhidvegi
jhidvegi at gmail.com
Fri Jan 2 11:53:22 CET 2015
Acs Gabor wrote:
> Ezért lepődtem meg, hogy egy hét alatt a hidegben megmaradt a házban 8
> fok. Mert amúgy ha nem vagyunk ott egy hétvégét, nagyon gyorsan esik,
> 2 nap alatt 19-20 fokról 10-11-re. arra számítottam, hogy ahogy
> bejöttek a fagyok, pillanatok alatt át fog hűlni. Most meg volt ez a
> mínusz 10-15 körüli hideg kint, és még így is maradt bent 4-5 fok.
Ez valahogy úgy működik, hogy amíg van fűtés, akkor van egy első hőfokesés a
benti levegő és a fal felülete között. Aztán van a másik, a fal anyagában, aztán
van egy kint is a levegő és a fal között. Aztán vannak a külső levegővel nem
érintkező nagy tömegek, pl a föld felé lévő beton vagy efféle, vagy maga a föld,
meg a padlás felé...
Ha a fűtést kikapcsolják, elsőre megszűnik a belső légtér-fal közti hőlépcső, ez
meglehetősen gyors hűlés kövekezménye. Ezen csak a berendezési tárgyak és a
szintén belső léghőmérsékletre melegedő spéci tömegek lassítanak.
Utána a fal kezd hűlni, és a hőmérséklet csökkenésével csökken a hőáram is, meg
csökken ugye a külső fal-levegő hőfokkülönbség is.
A folyamatot nagymértékben lassítja az ekkor belépő, főleg alsó hőtároló
tömegek, amik akár tizenfokra is fel vannak melegedve, és óriási a hőtároló
képességük jó esetben. Ekkor innen kezd a hő beáramolni a légtérbe, és ezen át a
falak felé. Ekkor van az, hogy nagyon lelassul a hűlés.
Kivéve persze, ha valaki számomra érthetetlen megfontolásból erős hőszigetelést
alkalmazott a talaj felé. Ennek csak akkor van értelme, ha az adott helyiséget
szükséges elég gyorsan felmelegíteni, aztán lehet hagyni kihűlni, max 7 fokon
temperálni. Pl színháztermek. Na de ilyenkor a hőszigetelést is inkább belülre
vagy csaknem teljesen belülre kell elhelyezni, hogy ne nagyon legyenek nagy
felmelegítendő tömegek.
hjozsi
More information about the Elektro-etc
mailing list