[elektro-etc] ZS.-zés felsőfokon.

[elight]

Húú de bőindultl ! :-D

Egyébként
Kíványcsi leszek mennyire nem fogják valaha ezt TV-ben
játszani felvételről a szemelvények a szinháti estékbőn rovatokban..

Üdv István




2015-04-22 13:13 keltezéssel, Kaczmarek Edvard írta:
> Lássa,
> Ez szimplán hangzik... Így nincsen hatása!
> Mondhatta volna szebben, kis lovag,
> Más-más hangnemből... Így ni, hallja csak:
> Kihívón: "Én nem járnék ám vele!
> Sebészt hivatnék, hogy metélje le!"
> Barátilag: "Hisz findzsájába ér!
> Igyék vederből, abba belefér!"
> Leírón: "Csúcs, mely veri az eget!
> Hegyfok! Mit hegyfok? Roppant félsziget!"
> Kíváncsian: "Mit rejt e hosszú tok?
> Tollszár van benne, vagy gyaníthatok
> Papírvágó kést, ollót is talán?"
> Kecsteljesen: "Ön nagy barátja, lám,
> A madaraknak! Póznát tart nekik,
> Hol magukat jól kipihenhetik!"
> Kötődve: "Kérem, ha pipázik ön,
> S a füst orrán át gomolyogva jön,
> Kéménytüzet szomszédja nem jelez?"
> Intőn: "Vigyázzon túlsúlyára! Ez
> Lehúzza önt s fejjel bukik előre!"
> Gyöngéden: "Lássa, megfakul a bőre
> Színét a napfény durván szívja ki
> Egy kis napernyőt venne tán neki!"
> Pedánsul: "Hallott az Arisztofánesz
> Nagy állatjáról uraságod? Tán ez:
> A Hippokampelefantokamelosz,
> Hordott ilyen hús-díszt elől... e rossz
> Hangzású lényen volt ily hosszu csont!"
> Gavallér módon: "A manóba, mondd,
> Ez a fogas jött most divatba? Ej,
> Kalap számára pompás kicsi hely!"
> Föllengzően: "Hatalmas, büszke orr,
> Egy teljes náthát csak a bősz, komor
> Mistráltól kapsz! Más szél ott meg sem érzik!"
> Tragikusan: "Vörös tenger, ha vérzik!"
> Bámulva: "Ó, eszembe jut, ha nézlek:
> Micsoda cégér egy illatszerésznek!"
> Lírailag: "Kagyló ez, s ön Triton?"
> Naivul: "Mondja, mert én nem tudom,
> Mikortájt nézik ezt a műemléket?"
> Mély tisztelettel: "Gratulálunk néked
> Tornyos házadhoz, nagyságos barátom!"
> Parasztosan: "Hékás, a számat tátom!
> Orr az? Fenét orr! Ördögadta dolga:
> Kis dinnye jaz, vagy óriás iborka!"
> Hadászilag: "Szuronyszegezve áll!
> Lovas-roham ilyet készen talál!"
> Üzletszerűn: "Tán lutrit rendez? Én
> Sejtem, hogy ez lesz a főnyeremény!"
> Végül, torzítva Pyramus kriáját:
> "Ez dúlta szét az arc harmóniáját,
> E szörnyeteg!... Pirul az áruló!"
> Így ömlött volna szájából a szó,
> Ha volna önben szellem és tudás.
> De szellemet, boldogtalan dudás,
> Ön sose látott s tán azt tudja csak,
> Hogy hülye fráter is lehet lovag!
> De hogyha önben annyi lelemény
> Lett volna mégis, hogy kivágja szépen
> Mindazt, amit most összehordtam én
> E díszes, úri hallgatók körében:
> A kezdő mondat első negyedét
> Éles kardommal vágtam volna szét!
> Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
> De hogy más mondja, azt nem tűröm el!
>
> Ed
>
> Sent from a tamagotchi
>
> On April 22, 2015 1:00:39 PM CEST, elight <elight at gmail.hu> wrote:
>> Sziasztok..
>>
>> http://index.hu/kultur/2015/04/22/csanad_ne_szopass/
>>
>>
>> Érdekes kérdésfelvetés:
>>
>> Ha a zs. ostorozza magát , az humoros önirónia, ( megtűrt )
>> ha más , akkor az már  antiszimitizmus.. ( tiltott )
>>
>> Talán ez is olyan
>> "Állam az államban" szerű lét ösztönös kiharcolását jelentené
>> részükről?
>>
>> A valahogy mindig (bármivel)  felülketrekedni a másikon?
>>
>> Mert egyébként szuperérzékenyek tudnak lenni bármineemű
>>     (a  leghaloványabb)  kritikára....
>>
>> Üdv Isván