[elektro-etc] Magyarország, én így szeretlek! -valami van

[Cser Tamas]

Kovács József <kj at faldeko.hu> írta, 2014. 10. 05.:

>> Ha egy szót nem szól... csak nem áll el onnan.
>> Már az is ellenszegülés, hisz kérést(felszólítást/utasítást) kapott.
>>
>> Amit KÖTELES végrehajtani.

de azért változtak az idők 1961 óra:

http://tar.infotars.hu/barsi/bjoe/rendor.htm
2003-ban egy bíróság: "... meghozta a következő
í t é l e t e t :
K. I. vádlottat a hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól
f   e  l  m  e  n  t  i.

[...]
A mai napig alkalmazott tétel az 1961. (!) évi V. törvény 155. §-ához
fűzött miniszteri indokolás szó szerinti megismétlése, a bírói
gyakorlatban pedig a gyökere és elméleti alapja a Legfelsőbb Bíróság
1954 (!) január 15-én hozott szakosztályi állásfoglalása, valamint
1952-es (!) és 1950-es (!)  - törvényességi óvás nyomán hozott –
határozataiban kifejtett iránymutatás, mely szerint,

-         „a hatósági személy olyankor is részesül a fokozott
büntetőjogi védelemben, ha eljárása közben szabálytalanságot követ
el”,

 illetve
-         „a fokozott büntetőjogi védelem a hatáskörébe tartozó ügyben
eljáró hatósági közeget akkor is megilleti, ha eljárásának
jogszerűsége anyagi jogi szempontból kétes vagy eljárása során
valamilyen szabálytalanságot követett el”.

Ez az alapvetés – amely a magyar büntetőjog-történet nem kimondottan
progresszív korszakához kötődik – ebben a formában ma már
nyilvánvalóan meghaladott.

Kétségtelen, a hivatalos személyek eljárásának bármilyen alaki vagy
tartalmi hibája nem adhat alapot erőszak alkalmazására a hatóság
tagjával szemben, az viszont elvárható, hogy a hatóság – különösen ha
eljárása során alapvető szabadságjogokat korlátoz – a jogszabályi
keretek között mozogjon, s e kereteket ne lépje át.
!!!!!
A már idézett 1961-es miniszteri indokolás kiindulópontként esetleg
helytálló lehet, de magát a tételt 2003-ban nem lehet olyan
jogpolitikai elvek szerint értelmezni és magyarázni, amelyek
évtizedekkel korábban, egészen más társadalmi viszonyok között
alakultak ki, azt is figyelembe véve, hogy a rendvédelmi szervek
szinte abszolút büntetőjogi védelmét akkoriban nem csupán a hatósági
eljárás zavartalanságának biztosítása indokolta, hanem a
jogállamiságot és a jogegyenlőséget tagadó politikai rendszer
fennmaradásának érdeke is.