[elektro-etc] raketak

[jhidvegi]

charles hoss wrote:
> 13 milliard evre ellatunk - a multba .
> lehet nemi elteres az idozitesben , de a szen alapu elet kb
> ugyanabban a tempoban alakulhat ki mindenutt .

Ez nem feltétlenül igaz, de jó esély van rá, hogy sokkal később, mint a kb 
kezdetekkor, tehát nem valószínű, hogy 13milliárd évvel ezelőtt.

Az egyik fontos feltétel, hogy kell egy szupernova, tehát jó sok csillagnak 
kellett már keletkeznie ahhoz, hogy legyen köztük szupernova. Annak a 
szétszóródott anyagaiból kell összeállnia egy naprendszernek, amiben van olyan 
kőzetbolygó, amiben a technikai civlilizáció létrejöttéhez szükséges sokféle 
anyag megtalálható, amit csak a szupernova tud előállítani. Ez egy valszeg elég 
jól meghatározható alsó időkorlátot ad meg, ami előtt nem esélyes semmiféle 
hozzánk hasonló lény kialakulása.

> a legtobb radiojelunk nem hallatszik ki a naprendszerbol . ahhoz speci
> frekin kell adni es ezt a savot lenyegeben csak erre a kommunikaciora
> lehet alkalmazni .

Ez meg a másik, bár elvileg kellő érzékenységű műszere lehet valakiknek, amikkel 
gigászi parabolarendszerekkel a távolabbi helyek nem erre a célra szolgáló 
rádióhullámait is befoghatják. Na de mikor? Ha teszemazt 1 millió fényévre 
vannak, akkor arra még rohadt sokat kell várni, a válaszról nem is beszélve, 
amikorra mi már esetleg abaszolút nem fogunk létezni.

Nekünk most ott van a seti program. Annak az antennái nemtom, milyen érzékenyek, 
de gyanús, hogy egy tv-adó teljesítményű adást mondjuk 1 millió fényévről nem 
tudnának érzékelni. Vagy tán még pártízezer fényévről sem. Erre jó lenne valami 
adat, hogy milyen érzékenységűek. Ebből kijönne az elképzelhető vevőkörzet 
távolságban és időben. És hát van az optikai seti, de ez még gázosabb, mert már 
ma is a lézeres kommunikáció eléggé célzott fényekkel történik meglehetősen 
kicsi teljesítményekkel. Jelenleg az exobolytókat magukat se látjuk közvetlenül, 
nemhogy egy onnan jövő eseleges lézer jelet. A rádióhullámok is eléggé 
eljelentéktelenednek, ha a bolygót magát se látjuk, csak a csillag 
fényeségváltozásából lehet következtetni, vagy más, efféle adatra.

hjozsi