[elektro-etc] Nőkről

[jhidvegi]

Acs Gabor wrote:
> Csak azt nem tudom, hol írtam én azt, hogy kényszerrel bezárok bárkit
> bárhova. Az nálam egy alap elvárás, hogy rendes szabályok szerint
> menjen a játék, aki ennek magától megfelel, az jó, aki nem, az nem.

Pont ez a kényszer. Szeret téged az adott nő, és nincs elég ereje, sőt, elsőre 
elfogad bármit. Te meg elétolsz - verbálisan - egy szabályrendszert, hogy okés, 
összejöhetünk, ha ezmegez a feltétel elfogadható. Amibe aztán sokminden nem fér 
bele, ami még messze nem az exszel való szexelés vagy ilyesmi.

Lehet, hogy csak azért berzenkedek ez ellen, mert nekem is az orrom alá dugtak 
ilyesmit egyszer, sőt, én még napirendet is kaptam! De nagyon kötött voltam 
érzelmileg, és átmenetileg el is fogadtam. Aztán ebből jó sok konfilktus 
adódott, végül nem ment a dolog, mert én kitörtem a karámból, ő meg nem engedett 
a negyvennyolcból.

> KJ írta, hogy

Az az ő dolga, ez meg a tied. És mást is lehet talán értemni az alatt a 
felszámolás alatt.

> én nem tudtam ilyen határozott lenni, de bízom benne, hogy tökösödök
> annyit, hogy a jövőben képes legyek így meghúzni a vonalakat. Én csak
> arról írtam, hogy nem tartom helyesnek a mai állapotokat, a

Nincs olyan, hogy "mai álláspontok". Meg lehet húzni határvonalakat, de nem 
ultimátum-szerűen, hanem - ez az együttjárás egyik lényege - sok-sok beszélgetés 
során, amikoris tisztázódik kinek-kinek a nézetrendszere. Mert hogy ilyen korban 
már kell ilyesminek lennie. Ezután eldöntheti ki-ki, hogy megfelel-e ez az ember 
nekem, vagy már akkora kompromisszumot igényel, amire nem vagyok képes/hajlandó. 
És ez nem is feltétlen egy kővevésett dolog, az együttélés során is lehet 
beszélgetni. :-) Ergo a helyzetekre reagálni.

> ribanckodást stb., nem tudom miért kell ebből azt kikanyarítani, hogy

Már pl ez, hogy ribanckodás, ez egy jelentős ellentét lehet. Én igen ritkán 
látok ribanckodókat, azokat is főleg az utak mentén, amint felkínálják magukat. 
Nem tudom, hogy ha van köztetek ilyen ellentét, azt fel lehet-e oldani. Most már 
elég gáz, mert ha jól tudom, van közös gyerek. Tehát valami kompromisszumra kell 
jutni, de mindkettőtöknek muszáj engednie. Nem teheted teljesen apácaszerűvé, ha 
nem olyan, és szeret öltözködni, megmutatnia magát, ha van miért. (Én ennek 
mitagadás, inkább örülnék, de megintcsak: mások vagyunk.)

> én bárkiből rabszolgát csinálok, akit miattam sajnálni kell. A magam

Nem kell, mert ki fog törni ebből, és bizony eléggé érzelmi rabszolgának tűnik 
az emilek alapján.

> részéről csak egyszerűen tanultam annyit, hogy ilyen nővel nem
> mélyítek el kapcsolatot, illetve ha úgy alakulna, hogy ő mélyebb
> szintre akar lépni, elmondanám, hogy erre mik a feltételek. Ezt vagy
> vállalja, mert megéri neki, vagy nem. De jössz itt az erényövvel meg
> ilyenek...

Mert hát megint sarkítottam. De ez, hogy "elmondanám, mik a feltételek" is már 
eléggé ultimántumszerűnek hangzik. Döntése csak az általad kínált lehetőségek 
közül lehetséges. Megbeszélés szóba se jöhet. Nem hangzik jól!

hjozsi

Ps: biztos, hogy folytatni akarod ezt a párbeszédet? Szerintem semmiben nem 
tudjuk egymást meggyőzni, úgy látom. Vagy csak simán hallgassak el? Ez is 
lehetséges, de valami ráutaló magatartás nem ártana.