[elektro-etc] Nőkről

[Beka]

Hello Szima Gábor!

> Mai történet:

Ez meg egy hónapos:

Kigurultam bicajjal a postára, feladni valami dobozt.
A Hungárián a bicikliút a buszpályaudvarnál karók között fut.
Vagyis nem nagyon van merről kikerülni az ott tévejgő gyalogokat.
Jó alaposan megugrasztottam egy csajt, bár nem szándékosan.
Egyszerűen nem volt mellette hely egyik oldalról sem.
Sikkantott egy nagyot, ahogy elugrott.
Persze én már tudtam előre, hogy még találkozni fogunk.
Ugyanis 20 méterrel odébb, a posta előtt fogok leparkolni.
Persze, hogy odajött hozzám a leányzó, és jól rámpirított,
hogy vigyázhatnék, merthogy mennyire nagyon megijesztettem.
Rámosolyogtam (ez nálam nem jelent sok jót), és közöltem
vele tényszerűen, hogy talán le kéne sétálnia a bicikliútról.
Erre fel azonnal visszakérdezett, persze felháborodottan:
Ez bicikliút?
Közben mindkét kezével maga elé mutatva teátrálisan hátralépett.
Na ekkor jött egy másik biciklis.
Persze én láttam, csak ugye egy háborgó nőnek elmondani,
hogy épp egy bicikliúton billeg, és jöjjön már le róla,
mikor éppen ezt nem sikerült vele megértetni, szóval értitek.
Nem ment neki a másik bicaj, de nem sokon múlott,
hogy nem tud megállni a nő. Merthogy a bicajon is az ült.
Kismama, hátul a pótülésbe drótozott kölökkel.
Nem is tudom miket mondott, de úgy leordította a lány
fejét, hogy az annyira megszeppent, hogy elpityeredett.
A bicajos nő elhúzott, én meg mondtam a lánynak, hogy én
legalább szépen mondtam neked, hogy ez bicikliút, nem ordítva.

    Géza