[elektro-etc] Eső

charles hoss charles.hoss at gmail.com
Mon May 27 19:35:23 CEST 2013


2013. május 27. 19:00 gyapo írta, <gyapo at freemail.hu>:

> > említett 1920-as évek beli rekordkísérlet). Ezzel jelen pillanatban az
> > 500-700 m-es (!!!) mélységekbe merülnek. De ezek már nehézbúvárok,
> > komoly víz alatti munkára, másik sportág. Itt is van hélium, de
> > hidrogént is adnak a keverékhez, így lesz ez a "hydreliox" nevű. Ebben
> > még az a nagy show, hogy 500-600 m környékén egy-másfél hetet (!!!)
> > töltenek el a víz alatt, 650-700 m-en is akár három napot, lefelé 6
> > hetes, felfelé 3,5 hetes "utazással". Ennek különösen a víz alatti
>
> Azt szűrtem le ebből, hogy nem a testre ható nyomás a probléma, meg
> hogy hány tonna nehezedik rá, hanem a légzés a gázok beoldódása és
> buborékos kiválása miatt. Tehát az sem technikailag probléma, csak
> kellő nyomás kérdése. Oxigén (és egyéb gázok) nélkül meg nagyon rövid
> idő lehet az utazás, pár perc. Ráadásul a gyors nyomásváltozás sem
> kellemes.
>

enyhen szolva :)
egyebkent a jelek szerint a keszonbetegseg es a buvarkoputerek szamitasi
modjai hibasak , jelenleg nem jo a modell amit hasznalunk - emiatt mar a
mult ev nyaran is felvetodott hogy kutatni kene a temat , mert a nalatok
(itt a listan) es otthon felszedett  szemlelet miatt gyakoraltilag ot perc
alatt fejreallitottam az ipari buvarkodas elmeletet - a rekreacios
buvarkodaset csak osszeborogatva , de azert azt is jol helybenhagytuk :)

Akkor ezek szerint a folyadéklélegzés sem segít, mert bár megszünteti
> a gázhasználatot, de oxigén kell, és az a nagy nyomáson beoldódik,
> ugyanott vagyunk. Ha egyáltalán hosszú távon képes a tüdő folyadékból
> fölvenni az oxigént.
>

igen . felveheto . a szendioxid leadasa nehezebb .
elvben ha a fent leirt auto-toxikus effekteket kihagyjuk , akkor akar egy
testenkivuli membran halozattal , affele dializis stilusu mesterseges
tudovel lehetne merulni nagyon melyre - de ez mar olyasmi aminek a
sporterteke is kerdeses - olyan allatot hozunk letre ami mar inkabb gep
mint ember , azert hogy ROV-nek kicsit ugyetlen legyen ... nem hiszem hogy
erre akarna valaki fejleszteni .

Ha kihagyjuk a tüdőt, közvetlenül a vérbe juttatjuk az oxigént valami
> géppel, feltöltjük a tüdejét folyadékkal, nincs üregprobléma, nem kell
> lélegeznie, megszűnik a parciális oxigénprobléma, akkor mehetne
> mélyebbre? Az más kérdés, hogy mennyi idő följönni.
>

mehetne . elvben egy oxigen szaturaciot lehetne merni a verben es ehhez
lehetne igazitani a "lelegeztetest" - de ehhez fokuszaltan blokkolni kene
az agy egyes terueteit hogy ne kapjon panikrohamot a buvar , ne haljon bele
a felelembe - azok akiket igy testenkivuli lelegeztetni szokas altalaban
nincsenek eszmele
tuknel :)

Alapból is van oxigén a vérünkben. Ha ugyanezt a mennyiséget juttatjuk
> a vérbe, és a széndioxidot kiszedjük, akkor már nincs is több gond?
>

de , a masik mail-ben le is irtam .


> Mert ugye azért válik ki, mert nagy nyomáson belenyomódik, ezért kell
> csökkenteni az oxigén arányát, hogy ne legyen túl sok. De ha merülés
> közben folyamatosan ugyanannyit viszünk be, akkor a vér oxigéntartalma
> nem változik bármekkora nyomáson se. Tehát egyszerűen föl lehet
> száguldani, csak a nyomásváltozás sebessége a korlát, zárt üregek,
> középfül.
>

nos nem egeszen .
az ember altalaban egy vizzel teli lufinak nez ki a modellekben - de a
gyakorlat egy kicsit tobb , bonyolultabb .
vannak reszek amiknek a keringese nagyon lassu , a beoldodas , turnover
szinte elenyeszo - ami pl csont mikrotraumakhoz vezet . ezek a
mikroemboliak nem okoznak gondot azonnal , de megvaltoztathatjak a buvar
csontmukodeseit - a csigolya kozotti porckorong diffuzioja alacsony - ami
lefele talan jo , de folfele halalosan veszelyes - a ver-agy gat , likvor
felforrasa , buborekosodasa kulonlegesen problemas lehet -
es van meg egy apro gond - a jelek szerint nem csak a nitrogen valik ki -
egyes kutatok es meresek szerint a keszonbetegek emboliai kozott vannak
oxigen buborekok is .
ha ez meg nem lenne eleg bonyolult , akkor hozza kene tenni hogy az emberek
kb fele nem hajlamos keszonbetegsegre (valoszinuleg a cousteau-ek altal
megfigyelt korall buvar is ilyen volt) mig masok hajlamosak ra .
jelenleg nem eldontott a ketto kozotti elteres oka - az en elmeletem - es
ez elegge lefoglalta a tema nagy emberet - hogy ahogy vannak szekretoros es
nem szekretoros emberek - akiknek megjelenik vagy sem a vercsoport
antitestjuk a nyalukban , ugy vannak a tudo detergensre nezve szivargo es
nem szivargo emberek - akikek a tudejebol a keringesebe szivarog a
surfactant , azok sosem (illetve nagyon nehezen , messze emberi mertekeken
tul) lesznek betegek , mert a verukben lehet rengeteg mikrobuborek , a
detergens miatt nem kedvezo energetikailag az osszecsapzodasuk nagy
buborekka , igy nem okoznak emboliat es konnyen kiurulnek - mig azok
akiknek nem habzik a vere , azok rovidesen idegrendszeri bajok miatt
meghalnak .
ez a ket embertipus kb ugy viszonyul egymashoz buvarkodasban mint a
repulesben a fecske es a pulyka - jelenleg mindenki a pulykakra meretezett
repulesi szabalyokat tartja be - es a pulykak egy resze meg igy is lezuhan
:)

ez termeszetesen a ket fo keszonbetegseg kozul csak az elsore vonatkozik -
a verben - keringesben kialakulo buborekokra .
az alacsony oldodasu szovetek eseten nincs ver az egyenletben , magaban a
szovetben , vagy akar a sejt belsejeben nyilik ki a buborek - ami ott akkor
is pusztit ha egyebkent nem blokkol keringest .

Gondolom van ilyen tüdőpótló gép, mert tüdőműtét alatt is kell oxigén
> a vérbe, csak kérdés mekkora bőrönd kell hozzá, meg a nagy nyomáson és
> víz alatt hogy működik.
>

engem az erdekelne hogy hogyan veszel ra egy buvart hogy racsatalkozzon :))

bye
dexter


More information about the Elektro-etc mailing list