[elektro-etc] Korrupt rendőrök

[Topybear]

szerintem nem politika .

> uzleti modell
> a gyors forinthitelezessel lekaszaltak a piac nagy kamatot is elviselo
> reszet , sikeresen magukhoz kotve hogy ne legyen esszeru kiszallni belole
> (szerzodesmodositasi dij es hasonlok)
> aztan amikor volt meg penz es a bank ugye abbol keres , akkor ott alltak :
> adjunk olcso forinthiteleket - de akkor parasztlazadas lesz a lehuzottakkal
> , vagy csinaljunk egy uj hitelt mondjuk zimbabvei batka alapon es adjuk
> felaron . senki nem jar zimbabveba , nem is tudjak hogy nez ki a batkajuk .
> nem is fogjak latni - mi kiadjuk ehhez kotve fele akkora kamatokkal , ami
> meg mindig jobb lesz mintha ugyanezt a penzt a telitett es szabalyzott
> nyugateuropai piacon forgatnank es kesz .
> aztan amikor az addig stabilnak hitt batka megugrott , akkor lett meg
> extraprofitjuk is boseggel .
>
>
> Ennek pár dolog azért ellentmond:
- a devizabázisú konstrukciók akkor már évek óta működtek a lízingpiacon
- belelátván pár cég működésébe/rendszerébe, ezek a konstrukciók valóban
deviza alapon működnek: egyrészt ügyvitelileg is láttam, másrészt látom a
refinanszírozási szerződéseket (ezek állnak az ügyfél szerződések mögött -
jellemzően az egy időben indult hasonló konstrukciók csoportosan összefogva
egy refibe)
- a kamatok nem önkényesek, konstrukciótól, devizanemtől függően EURIBOR,
LIBOR stb. függőek

Az egy dolog, hogy nem látsz mindent és ezért az ügyintézők vagy nem
tudnak, vagy nem akarnak felvilágosítást adni. Szvsz inkább az előbbi, az
üzletkötésre kitenyésztett droidok - tisztelet a kivételnek - általában
nagyon nincsenek tisztában a mögöttes folyamatokkal.
Az alap az, hogy a hitelnyújtó azt mondja, hogy neki X százalék kamatot
kell beszednie, hogy nyereséges legyen az üzlet. Tudja, hogy a devizát
mondjuk EURIBOR+Y százalékon kapja (jellemzően anyabanktól, de láttam én
idegen bankos refinanszírozást is, na az a rosszabb, mert ott az Y
nagyobb). Erre rájönnek bizonyos költségek, amiket nem jelenítenek meg
feléd, de akkor is be kell számítaniuk: üzletkötői jutalék, esetleges -
feléd! - nullás akciózások (pl.; értékbecslés, biztosítás, ami csak
látszólag nulla forint, valójában a hitelnyújtó fizeti és beszedi rajtad -
még mielőtt beindul a hőbörgés: jobban jársz, ő olcsóbban köti, mint te,
mert nagy tömeget hoz, ráadásul a beszedéséről gondoskodik és helytáll
helyetted, úgyhogy jobban jársz; esetleg közjegyzői díj átvállalása, na az
nem lehet olcsóbb nagy tömegben sem, mert fix áras). Ezek ismeretében
elkezdődik egy visszaszámolás, hogy mi az a kamatszázalék, amivel ha
számolnak, akkor valóban megkeresik az eredetileg kitűzött X százalékot.
Mivel ez nem épp egyszerű számolás - sőt bizonyos konstrukciók esetén egy
iteratív kamatkeresés -, azért az üzletkötők a legritkább esetben tudják,
hogy mi történik valójában a háttérben. Ezért tud zavaros lenni egy
szerződésmódosítás, előtörlesztés is, mert itt ugyanúgy figyelembe kell
venni ezeket - hozzátéve az elmaradt haszon "kompenzációját", ami cége és
üzletpolitikája válogatja, jellemzően diszkontáljak az elmaradt hasznot
(kb. a mennyi pénzt kellene most befektetnem, hogy az eredeti futamidő
végére akkorára nőjön, mint amennyit elbukok azzal, hogy felmondod az
ügyletet). Ezen megint sokan hőbörögni szoktak, de ha nekik a saját
bizniszükben lenne egy szerződésük, hogy 15 éven át minden hónapban
keresnek megadott - mondjuk inflációs rátával folyamatosan korrigált -
összeget (és ráadásul az ilyen szerződésekből élnek), aztán jönne a
kuncsaft, hogy holnaptól ő nem fizetne többet, akkor gondolom ezek az
illetők sem mondanák egyszerűen, hogy "szia", hanem valamilyen formában
kompenzációt kérnének a felrúgott szerződésért (hisz van egy üzleti terv
erre alapozva, ehhez képest ez borul, új ügyfelet vagy piacot kell
szerezni, új terméket kell fejleszteni stb.).

Úgyhogy a bankok démonizálása finoman szólva is egy kibaszott nagy
népmanipuláció, addig sem a valós problémákkal foglalkoznak a pógárok.
Félreértés ne essék, nem akarom a bankokat védeni, van épp elég bajom velük
nekem is - kezdve a nyugati szintekhez képest magas kulcsokkal (szépen
szivattyúzták ám kifelé a pénzt az anyabankok, többek közt a magas
refinanszírozási marzsokkal), a költségcsökkentő szolgáltatásokért
fizetendő díjakkal, pl. a f.szért kell fizetni mondjuk egy internetbankért,
mikor azzal nekik spórolok, nem kell drága bankfiókot, ügyintézőt
fenntartani, hisz helyettük dolgozom.

Topy