[elektro-etc] nemhárítjákát tanulnitanulni

[Benedek I.]

Furcsa dolog ez. Vannak olyanok, amikre évek múlva is élesen emlékszem (egy 
különös mondat, egy arc, vagy valami tárgy), máskor pár perc alatt 
elfelejtek dolgokat. Képtelen vagyok megjegyezni pl. egy telefonszámot,  jó 
esetben pár másodpercig tárolom, vagy abból is elvész néhány számjegy. 
Máskor meg, egy tök ismeretlen áramkör 8-10 karakteres típusszámára másnap 
is emlékszem. Gondolom, szelektív a memóriánk, létezik valamilyen 
összefüggés az általunk fontosnak, vagy érdekesnek tartott és az ide nem 
sorolhatók között. Az előbbiek automatikusan tárolódnak, míg az utóbbiakat 
"meg akarjuk jegyezni" és talán ezért nem sikerül.
Már én is gondolkodtam ezeken a dolgokon....

üdv: bi
----- Original Message ----- 
From: "Acs Gabor" <levlista at e8e.eu>
To: <elektro-etc at tesla.hu>
Sent: Saturday, July 20, 2013 1:15 PM
Subject: Re: [elektro-etc] nemhárítjákát tanulnitanulni


Saját magamról úgy vélem, hogy gondolkodni, problémát felismerni és
megoldani tudok, de tanulni nem, lévén pocsék a memóriám. Kíváncsi
lennék, hogy köztetek is van-e ilyen.


Gábor


2013.07.20. 2:08 keltezéssel, Kovács József írta:
>
>> Rá kéne már ébredni, hogy tanulni és gondolkodni nem a diplománál kell
>> elkezdeni, Hanem még 8-10 évvel korábban, általános iskolában.
>
> Írtam én arról, hogy mikor kell elkezdeni?!
>
> --------
>
> Annyit írtam csak, hogy ....
> Tanulni, tanulni, tanulni.
>
> Mert, a végén SOKKKKAL esélyesebb lesz
> a tanult-kiművelt ember a szegény sors elkerülésére.
>
> -----
>
> Azért, köszönöm hogy nevem láttán
> a szokásos vörös posztó indulatból ugyan,
> de írtál a témához egy hasznos kiegészítést.
>
>
> Az is teszik, hogy remek gondolatolvasó is vagy!
> Hisz magabiztosan beleírtad a világba, hogy
> ÉN mit vettem a fejembe és mit akarok bizonyítani.
>
> Egyszerűen-nagyszerű, ahogy hitelesen elmondod
>
> nekem,
> aki szegény, tanyasi családból MÁR
> réges-rég megszerezte a diplomát és hasznosította is...
>
> Te
> aki (tudtommal) még diploma nélkül írígykedsz
> és utálkozol az éhbér közeléből, tehát egyelőre
> csak elméleti alapon osztod a témában az észt:
>
> Azt, hogy mikor és hogyan kell elkezdeni
> gondolkodni, tanulni, feljebb emelkedni.
>
> Csak az a bibi ebben, hogy én vagyok az aki a te korodra már
> alighanem túl volt azon, amibe te még bele sem kezdtél.
>
> De, legalább azt már jobban tudod nálam, hogy hogyan fogsz
> utolérni, ha egyszer netán felszívod magad és lenyomsz :-)
> Tudásban, életszínvonalban ...
> Kezdésnek jól jön az ilyen magabiztosság :-)
>
> Mert lehet, hogy én szarul csináltam a dolgot anno és most is.
> De, azért végig szenvedtem, megcsináltam és élvezem ez előnyeit.
>
> Tehát, veled ellentétben én már a gyakorlatból tudom miről beszélek.
> Ezért próbálok kitörési utat mutatni
> a mókuskerékből az olyanoknak mint pl. te is.
>
> Akik nem hülyék, csak foglyai a "lehetetlen"
> és "a jó ez így nekem" önigazoló elméleteknek.
>
> -----
>
> Mondjuk nem ártana, ha a nevem nem váltana ki belőled rohamot.
> De, ez csak önuralom kérdése, ami szintén tanulható.
> És nagyon hasznos képesség ám...
>
> KJ
>
>
>
>
>
>
>
>