[elektro-etc] megint dokik -tegnapi eset

[Szlifka Tibor]

2013. február 15. 13:36 Benedek I. írta, <renyta at t-online.hu>:

> EZ EGYSZERŰEN ELKÉPESZTŐ!!!
> Minden tiszteletem a Tied, hogy képes voltál ekkora türelemre. Nálam -
> valószínűleg -  hamar elpattant volna a húr.
> De remélem semmi komoly bajod nincs, csak vszg a bogyó okozza a tüneteket.
>

Egyszer kereken 6 órát vártam egy dokira a Honvéd kórházban. Közben úgy
szédültem, hogy ülve is kapaszkodnom kellett (fekve is kellett, szóval nem
kispályás szédülés volt). Eleve sógorom vitt be kocsival, mert esélyem sem
lett volna bemenni. Senki nem zavartatta magát. Tesóm először cirka 2 óra
után érdeklődött a kartonozóban, hogy mi a helyzet, majd 4 óra után
keményebben érdeklődött a dokinál, miután már többször cserélődtek előttem
az emberek, csak én vártam a soromra. Várjak türelemmel.. Várok...anyád
remélem jól érzi magát.. Rendelés végén behívott, csinált egy mini EKG-t,
majd átirányított szívultrahangra, ahol további két óra várás. Majd másnap
megint be kellett menni a leletekkel, szerencsére másik orvos volt, egy óra
után bejutottam. Szédülés estére minden beavatkozás nélkül elviselhető
mértékű lett, oka ismeretlen. Néha visszatér. Haver kocsijában volt a
legemlékezetesebb. Hirtelen és óriási erővel indult meg a világ, ahogy
szokott.. Szerencsére senki nem jött a belsőben, mert a külső sávból
sikerrel átrántottam oda a gépet. Pár másodperc múlva elmúlt, haver elkapta
ugyan a kormányt, de azért berajzolta a barna macit a gatyeszbe. Máig nem
vizsgálták ki, ráfogják valami szívbillentyű nem tudom micsodára. Pedig a
szédülés sosem akkor jön, amikor a szívem játszik és össze-vissza ver.
(Részben ezért is szeretném a koponya MRI-t, másrészt a pánikbetegségem
miatt).
--
tibi