[elektro-etc] megint nyelvtan

[Topybear]

:)

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1323/132308.pdf , 5. lap

"
4.1.Ragismétlődések
4.1.1.A tárgyrag reduplikációja
A magyarban a tárgy általában -t ragot kap (könyvet olvas stb.), de a
következő esetekben állhat
rag nélkül is:
4.1.1.Az egyes számú 1. vagy 2. személyű birtokos személyjeles tárgy lehet
ragtalan is: le-
ejtettem  a ceruzám(vagy  ceruzámat),  megkaptam  a leveled(vagy
leveledet). A rag nélkül kettős
funkciót is betölthető birtokos személyjeles szó gyakran félreértésekre
adhat okot, például a Látja
a barátod mondatban a birtokos személyjeles szót alanynak is,tárgynak is
felfoghatjuk. Ilyen ese-
tekben a birtokos személyjeles szót célszerű egyértelművé tenni, és ha az
tárgyi funkcióban szerepel,
akkor ajánlatos tárgyraggal együtt használni, például Látja a barátodat.
4.1.2.Bizonyos névmások ugyancsak kifejezhetik a tárgyat rag nélkül is,
például:
- a személyes névmások tárgyesete egyes számú 1. és2. személyben egyaránt
lehet ragos és
ragtalan: engemet ~ engem, tégedet ~ téged;
- a visszaható névmás is lehet egyes számú 1. és 2.személyben ragos és
ragtalan: magamat
~ magam, magadat ~ magad;
- néha a birtoklást jelentő személyes névmás 1. és 2. személyű alakjai
(mind egyes, mind
többes  számban)  szerepelhetnek  ragtalan  tárgyként  a szokásos  ragos
forma  helyett:  enyémet  ~
enyém, tiedet ~ tied, miénket ~ miénk, tieteket ~ tietek;
- a mind névmás egyaránt szerepelhet ragos és ragtalan tárgyként: mindet ~
mind(megette).
Ezekben az esetekben a rag nélküli alakok is kifejezhetnek tárgyat, ezért a
-t ragos alakváltozatok
redundánsak, de kétségkívül nyomatékosabban és egyértelműbben jelölik a
kérdéses szavak tárgyi funkcióját.
4.1.3.Főként a népies, bizalmas nyelvhasználatban szerepel a kettős
tárgyraggal ellátott eztet,
aztat mutató névmási alak, amely akár megháromszorozva is előfordulhat:
eztetet, aztatat. Ugyan-
így, a tárgyrag ismétlésével alakult ki az  őtet személyes névmási forma.
"Noha a reformkorban
még legnagyobb költőink is éltek ezekkel a formákkal olykor-olykor, a mai
gondos nyelvhasználatban
ezeket bántó hibáknak kell tekintenünk" (Grétsy - Kovalovszky 1983: 583).
"

Topy


2013. augusztus 27. 13:10 Xorn írta, <toth.endre at gmail.com>:

> 2013/8/27 Topybear <topybear at gmail.com>:
> > A költői szabadság nem azt jelenti, hogy a nyelvi szabályokat meghágva
> > akármit, akárhogyan leírhat a költő - eltekintve valami kortárs, nagyon
> > modern, költészetnek nevezett művészkedéstől.
> > A költészet - és irodalom - pont az a hely, ahol a nyelv lehetőségeit a
> > legjobban kihasználják az adott kereteken belül - és ezek többek közt a
> > nyelvtani keretek.
> >
> > Egyébként meg: http://www.e-nyelv.hu/2008-05-29/bennetekbenneteket/
>
> Ilyen szövegkörnyezetben, és egy éppenhogy hejesírásban (vagy
> hellyesírásban?) észt osztó embertől: "felíraton"?!?!
>
> WTF?!?!
>
> Best regards,
> Andy
>
>