[elektro-etc] McD

[Ábrahám Gábor]

> > Hát nincs jó
> > kedvem, ha belegondolok, főleg azért nem, mert a zsigereimben érzem
> > (innen a zsigeri), hogy az én életemben ez már nem lesz másképp. Nos,
> > ez az utóbbi az, ami irtózatos dühöt vált ki belőlem néha.

> Az 50-es évektől 90-ig is tudtuk, hogy az úgy nem frankó ahogy van, de nem 
> váltott ki irtózatos dühöt, csak mindenki megpróbált alkalmazkodni a 
> körülményekhez, mert nem tehetett mást. Akkor még pofázni sem lehetett 
> (még egymás között se!), mert örökre eltűntél volna, családoddal együtt. 
> Most legalább mondhatod a véleményedet akár nyilvánosan is, következmények 
> nélkül.

Szerintem itt a nagy különbség. Az 50-es évektől 90-ig, aki nem érezte
jól magát, hihetett benne, hogy azért olyan szar minden, mert egy külső 
hatalom,
a geopolitikai helyzet, ezt kényszeríti ránk. Reménykedhettünk, hogy ha
ez egyszer elmúlik, akkor aztán megmutatjuk a világnak, hogy mit tudunk.

Aztán megkaptuk a lehetőséget, és ezt csináltuk mi magunknak.
Innen, már remény sincs, senki mást nem hibáztathatunk, ez az igazi baj.
Pontosabban az emberek egy része már megint a külső elnyomót
keresi, mert sokkal jobb nem beismerni saját hülyeségünket.

Szar a Fidesz? Szerintem is az, de az ország zömének ez tetszik, akkor
ez az ország ilyen. Az emberek itt nem demokráciát akarnak, hanem
erős államot, ami megoldja helyettük a problémákat.

A Kádár-rendszerben nem volt szabadság, na és? Kinek kell!
A rendszerváltás előtt egy csomó író panaszkodott, hogy elhallgattatják,
nem adják ki a műveit. Hány nagyszerű regényt, drámát láttatok a fiókból
előkerülni? Én nagyon vártam, de hiába.

Nekem egy csoda, hogy utazhatok ahova akarok, (ebbe az is bele tartozik,
hogy sok munkával meg tudom teremteni ennek a fedezetét is).
Az emberek zöme nem akar a Balatonnál, messzebb menni, és csak
azt látja, hogy ma már azt sem engedheti meg magának.
(A Lillafüredi Palota szállóba lehetett menni egy hétre SZOT beutalóval.
Ma ugyan ott, listaáron 37000 Ft egy kétágyas szoba éjszakánként.)
Hol az előny nekik? Régen dolgozgatott, szép lassan lett autója nyaralója,
ma már állása sincs.

Elkeseredett, frusztrált az egész ország,  mindenki csalódott,
ki ezért ki azért. Van aki a régit sírja vissza, van aki azon kesereg,
hogy mi lehetett volna belőlünk.


Gábor