[elektro-etc] olvasgatok...

[Kovács József]

Könnyítés...
Ellenőrzéskor az adózónak nem kötelessége gondoskodni az angol, német, 
francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt 
alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról.

----
A pénzmosás, adócsalás ellen...
A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül kell bejelenteni
az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének
az eddig 5 millió forint helyett már a kétmillió forintot meghaladó 
értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

----
A fekete alkalmazás ellen...
Egy fekete alkalmazott után bírsággal együtt 450 ezer forintot
kell fizetni, ha a hatóság lefüleli a foglalkoztatót.

-----
Az adat eltűnések ellen...
1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha 
beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési 
kötelezettségének nem tesz eleget,

-----
A számlatömb eltűnése ellen...
Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton 
előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, 
függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása 
ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege 
magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint 
és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.
Azaz már 1 db számlatömb elvesztése is 10 vagy 25 millió forintos 
bírsággal jár!!!!.

----
Az íratok "megsemmisülése" ellen...
Nem lehet jövőre arra sem hivatkozni, hogy a cica elvitte az iratokat. 
Az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása ugyanis egymillió forint 
bírsággal sújtható. Tipikusan ide tartoznak a bevallások, 
nyilvántartások, szerződések, számlák, nyugták. A számlák "elveszítése" 
összességében nagyon sokba kerül: cégeknek ez 500 ezer forintba fáj majd 
számlánként, illetve nyugtánként. Sokszor ugyanis arra hivatkozva nem 
adják át a cégek a dokumentációt a revizoroknak, hogy elveszítették, egy 
tűzben elégett vagy csőtöréskor elázott az irat, számla, pénztárgépszalag.

----
A cég bedöntés ellen...
Gordiuszi csomót vág át a kormány azzal, hogy a korábbi gyatra 
szabályzás helyett egyértelműen a NAV hatáskörébe vonja annak 
ellenőrzését, hogy cégeket bedöntők, adóssághalmozók ne alapíthassanak 
új céget - a szabály ma is létezik, ám betarthatatlan.

Ezek szerint a hatóság nem ad ki új adószámot annak, aki olyan cégben 
volt vezető tisztségviselő (vagy többségi tulajdonos, akár cégként), 
ahol 15 millió (legnagyobb adózóknál 30) forint adótartozás áll fenn, 
illetve ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt 
évben, illetve az elmúlt öt évben 50 (legnagyobbaknál 150) millió forint 
adóhiányt állapított meg a hatóság, s az nem lett rendezve.

Nem kaphat adószámot az sem, aki olyan cégben volt érdekelt, amelynek 
felfüggesztették, törölték az adószámát, mert a cég fiktívnek bizonyult.