[elektro-etc] fagyasztó

[vajk fekete]

amit leirsz, attol mukodik nagyjabol. a homersekletkulonbseggel aranyos a nyomaskulonbseg, igy minnel nagyobb a homersekletkulonbseg, annal tobb le megy at a csovon. 

de a kis nyomaskulonbsegek tartomanyaban nem linearis a dolog, ottvan pl a feluleti feszultseg. 

vajk


________________________________
 From: jhidvegi <jhidvegi at gmail.com>
To: elektro-etc at tesla.hu 
Sent: Wednesday, 27 June 2012, 15:18
Subject: Re: [elektro-etc] fagyasztó
 
vajk fekete wrote:
> Ha a lecsapato oldalt lehutom, akkor egyszeruen semmikeppen nem tud
> ott nagy nyomas kialakulni, mert adott (a homerseklettol fuggo)
> nyomason a gaz folyadekka alakul.

Persze, de ha a kompresszor nagyobbat szív a másik oldalon, akkor ezen az oldalon is kisebb nyomás lehet, amihez alacsonyabb hőfokon történő kondenzáció tartozik. A vizes példa itt nem jó, mert ezek a hűtőgázok légköri nyomáson is -20...-50 fok közötti hőfokon forrnak. Szóval a kondenzátorban jó marha magas nyomás van általában, ha meleg is, de ha nem meleg, hanem csak mondjuk +5 fokos, hogy szélsőségesen alacsony hőfokot vegyek, akkor pl az R407C-nél 5,5 bar körüli a nyomás.
A másik oldalon legyen kemény hideg, mondjuk -25 fok, ott meg 2,3 bar nyomás kell.
Ha a meleg oldal 20 fokkal melegebb, mert kint annyival van melegebb, az 25 fok, ahhoz kb 10 bar nyomás tartozik.

A valóságban persze valszeg az van, hogy ha kint 20 fok van, akkor bent a meleg oldalon olyan 50 fok, amihez kb 20 bar tartozik, míg a hideg oldalon 2,8 van csak, és ez a különbség jó nagy, ez hajtja át a kapillárison a naftát.

De itt szerintem az indulással van a baj.
Induláskor 20 fokban 8-10 bar között van a nyomás. Elindul a kompresszor, és elkezd a nyomás csökkenni a szívó oldalon, megindul a tartályban lévő nafta forrása, a kapillárison benyomja a kondenzátorba, ott meg a még alacsony nyomásnak megfelelően elkezd kicsit kondenzálódni. Később nő meg a nyomáskülönbség, és alakulnak ki az üzemi viszonyok.

Kérdés, hogy mi az ábra, ha mondjuk 0 fokról kell elindulnia?
Ekkor a rendszerben a nyomás 5 bar körül van. Nem látok nagy eltérést. Nekifog, tolja a gázt a kondenzátorba, megy minden, mint rendesen, és ki kell alakulnia itt is egy különbségnek, ami ha a normál esetben mondjuk 50 és -25 fok volt, amikor 20 fok a környezet, itt lehet, hogy csak 30 és -25 fok lesz.

Az 50 és -25 fokokhoz 20 bar kondenzációs nyomás, és 2,3 bar forrási nyomás tartozik.
Ugyanez a 30 és -25 fokokhoz 11,7 bar, és 2,3 bar. Kisebb az eltérés, de a teljesítményigény is kisebb.

Ha a kapillárisban a nyomáskülönbséggel arányos az anyagáram, akkor ez lecsökken kb 9,4/17,7=0,53-szorosra, míg a szigetelésen behatoló hőáram egy hűtött téri -20 fok esetén 40 fokos különbségről 20 fokra. Szóval kb a felére szintén. Lehet, hogy rosszabb lesz a hatásfok valamivel, de működnie kellene.

A kompresszor terhelése is lecsökken, mert a nagynyomású rész nyomása lecsökken, a térfogatáram elvileg maradna, ha a kompresszor állandóan járna, de kevesebbet fog járni, különben lehet, hogy a -25 fok helyett még sokka mélyebbre menne a hőfok. A meleg oldalt felnyomná magasabbra, ha van utánpótlás, az pedig van.

Lehet, hogy valahol hibádzik az okoskodás, de hát nem én vagyok az okos skodás. :-)

hjozsi