[elektro-etc] Nepal - a kezdetek

[Karoly Kovacs]

Koszi, reszemrol johet a folytatas!

Csak egy apro megjegyzes: 70-es _atlag_sebessegrol irsz. Nos, ez a 
magyar utakon sem tobb. De komolyan. Ha nagyon hajtok, akkor sikerul 
Mo-on 80-as atlagot elernem, ennel tobbet csak autopalyan lehet.

Karoly



-------- Original Message --------

>
>
> Sziasztok!
>
>   Szoval az ugy volt- kezdhetnem a beszamolot, de sokkal messzebb kell
>   kezdeni, mert 2008-ig nyulik vissza. Egyetemi oktatokent,
>   alvaskutatokent tengetem az eletem idehaza es az europai konferenciakon
>   sohasem voltam nagyon elajulva a kulfoldtol (egyedul Spanyolorszag
>   tetszett valamennyire, de a nyugati, eszaki resz nem nagyon). Sok
>   lehetoseg lett volna kimenni 1-2 evre Angliaba, USA-ba, de nekem nem
>   nagyon fult a fogam ra, mert tok ugyanaz van ott is, mint itthon, az
>   ember gubbaszt egy laborban es annyi. Az utcak is olyanok, mint idehaza.
>   2008-ban jott egy felkeres, hogy Nepal egyik varosaban, Pokharaban
>   nyilik egy uj orvosi egyetem, meghivnanak oda vendegoktatonak ket evre.
>   Kerdeztem, hogy ugyan honnan ismernek engem ott, de kiderult, hogy egyik
> volt
>
> fel-szingapuri tanitvanyom ajanlott. Rendben, kerdezem a felteteleket,
> elegge kedvezoek voltak.
>
> Akkor neten nezzuk Nepalt, ez alapjan kedvezo kep alakult ki, ereztem, hogy
> nekem ez kell.
>
> Igy aztan irtam, hogy mennek akkor, de csak egy evre. Aztan eltelt fel ev,
> nem is valaszoltak.
>
> Utana egy ev mulva irtak, hogy akkor erdekel-e. Megint leirtam, hogy
> mennek. Aztan megint semmi.
>
> Egy magyar orvosno is ott elt, a ferje is ehhez az uj egyetemhez tartozott,
> neki is irtam, de semmi.
>
> Kozben meg elkezdtem utanaerdeklodni az orszagnak, kulturanak, eletnek, nem
> volt negativ.
>
> Munkahelyen megkerdeztem, hogy mehetek-e, kicsit fanyalogva, de
> beleegyeztek.
>
> Idehaza a csaladdal kellett meg egyeztetni, na az nagy harc volt. Vegul
> megallapodtunk, hogy majd jonnek utanam,
>
> ha a helyzet olyan. Aztan megint varakozas kovetkezett, hiszen a tanev
> telen indul. Utana megint nem irt senki.
>
> Kozben az egyetem elkezdett erdeklodni, hogy megis hova megyek, adjak be
> meghivolevelet. Akkor irtam a nepaliaknak,
>
> hogy kerek ilyet. Nem ertettek, leirtam reszletesen. Erre kuldtek ket sort,
> hogy ok engem alkalmaznak.
>
> Akkor leirtam nekik egyet es kertem, hogy ezt faxoljak vissza. Majd egy
> honap utan sikerult is.
>
> Akkor mar benne jartunk a decemberben, kiderult, hogy mar indult a tanev,
> valami masik vendegprof tanitja az elettant, de elmegy majd egy het mulva.
>
> Erre villamsebesen kellett repjegyet szereznem, nem volt egyszeru es foleg
> olcso nem. Quatar air, 250e felett, csak odaut! De mivel a repjegyet
> fizetik,
>
> ugy gondoltam, hogy ha nem szoltak, akkor fizessenek. Szoval szep dohai
> repter, onnan direkt repules Kathmanduba, Nepal fovarosaba.
>
> Ugy volt, hogy meg aznap lejelentkezem az egyetemi kozpontban, aztan a
> tiszteletbeli magyar konzulnal, aztan delutan repulok tovabb Pokharaba.
>
> Megerkezem, kilepek, taxisok megrohannak. Helyi tarsasagot valasztottam,
> ahol van telefon. Mondom, hogy mirol van szo, telefonalni kellene, ket szam
> van nalam, felhivjuk, egyiket sem veszi fel a kutya sem
>
> (szerda, delelott tiz ora volt!). Utana ezt felorankent probalva szepen
> delutan ketto lett, akkor rajottem, hogy en ma innen nem megyek el...
> szalloda keresese. Sir, gyonyoru szalloda, 50 dollar. Mondom van husz.
> Megallapodtunk, hogy akkor nem lesz erkely, hat, valahogy majdcsak kibirom.
> Mondtak, hogy Radzsiv - egy haramiakinezetu, egyfogu, kb laza hetvenes
> csoka - fog elvinni. Elindultunk a borzaszto allapotban levo utakon.
>
> Itt a kedvem kezdett lankadni, mert a varos ugy nez ki, mintha lebombaztak
> volna. Allitolag epitik. A taxi kb velem egykoru volt, az alvazan ki
> lehetett latni a betonra. A varosban rengeteg, ciganykulseju ember,
> kecskek, kutyak, tehenek, kosz, szemet, por, arusok mindenfele. Taxis
> angolul nem beszelt, en nepaliul csak kicsit.  Taxis bekanyarodott egy
> szuk sikatorba, felnyitotta a hatso csomagtartot, nem lattam hatra ki, ott
> volt mindket borondom. Azonnal ki akartam szallni, de az ajto csak kivulrol
> nyilt, erre eloremasztam es kiugrottam a kocsibol. Kiderult, hogy csak
> tankol, borondok megvannak, de a fraszt kaptam, hogy mar az elso napon
> ellopjak mindenemet. Taxis csodalkozott. Mondom neki, hogy csak a tolvajok
> miatt volt. Valaszolt, hogy a tolvajok ejjel jarnak, o mar csak tudja, mert
> o is az volt. Ranezesre elhittem neki.
>
> Szallodaba erve egybol kapom a telefont (hogy hogyan deritettek ki, hogy
> hol vagyok, rejtely), hogy az egyetemi vezetes itt van, menjek be. Ez olyan
> du. negy orakor tortent. Taxit hivok, megnezem a terkepen, kb hol leszunk ,
> ez pont a varos masik fele, kerdezem a taxist, tudja-e merre van. Dhapasi
> height, persze, persze, szalljak be, otszaz rupia lesz. Ketszaz.
> Megallapodunk haromszazotvenben. Taxi husz eves Maruti. Megyunk egy ideje,
> latom a csokan a tanacstalansagot. Hova is megyunk? Dhapasi height, - ja
> persze. Akkor mar szamitasaim szerint ott kellett volna lennunk. Megint
> husz perc kocsikazas, mit is mondtam? Dhapasi. Aha. Megallunk, taxis kerdez
> az ott lebzseloktol. Elindulnank visszafele, de a taxi nem indul. A
> lebzselok betoljak, megyunk visszafele. Ujabb husz perc. Taxis vegig
> panaszkodik, hogy milyen messze van es milyen draga lesz. Anyad kinjat.
> Kozben elfelejtettem, hogy hol is laktam. Csak egy fa kulcstartos kulcsom
> van... Taxisnak mondom, hogy kap negyszazat egy fuvarert, ha megvar es
> vissza is visz.
>
> Taxi lerohad, betolas sem segit. Motorhazban matatas utan vegre elindul,
> ujabb kerdezoskodes utan vegre ott vagyunk. A prof kijon, mondja, hogy
> tudja, hol lakom, taxist kifizeti, elzavarja. Nem akartam neki mondani,
> hogy a taxist mar en is kifizettem, hadd legyen jo napja a komanak. Itt mar
> beszelnek angolul, nagyjabol orvendeznek egy sort, hogy jottem, de valami
> orvosi tarsasagba be kell lepni hozza. Miutan tisztaztuk, hogy gyogyszeresz
> vagyok, megsem kell (persze elotte az osszes papirt elkuldtem mar).
>
> Az elso jo hir itt ert, masnap megy a prof Pokharaba autoval (szep nagy
> dzsip, tav kb ketszaz km).Orommel veszem, OK, masnap pontban hetkor a
> szalloda elott.
>
> Az ejszaka remesen telt, mert futes nem volt, kb volt odabent 5 fok.
> Eloszor teljesen feloltozve fekudtem a takaro alatt, aztan a potzoknit is
> felvettem ,kesobb a kabatot.. A vegen a fuggonyt is magamra huztam mar.
>
> Itt volt a fordulopont, mert ugy ereztem, hogy en innen most hazamegyek.
> Nem volt aram, nem volt meleg viz, futes sem, hideg es baratsagtalan volt
> az ejszaka, Amikor megjott az aram, nagyjabol hajnali 4-kor, akkor
> felmentem a repjegyeket nezni, de csak 3 nappal kesobbi idopontra volt
> foglalas.
>
> Reggel jon is a prof soforje, elvisz a amasik szallodaba, ahol a prof eppen
> oltozkodik. Lementunk reggelizni, egy kellemes, intelligens embert ismertem
> meg benne, aki tulajdonkeppen azert szeretne ezt az egyetemet, hogy tegyen
> valamit a hazajaert es emellett a halala utan a nevet ne feledjek el.
> Egeszen jo hangulatba kerultem, egeszen addig, mig kiderult, hogy nem
> ketten megyunk, hanem hatan. Az otszemelyes dzsipben az egyik manus hatul
> kucorgott a csomagterben. Nagyon rosszak az utak, keskenyek, alig van
> beton, foleg foldut, atlagsebesseg hetven korul volt, idonkent tehenek es
> motorosok. Buszok es teherautok minden mennyisegben. A maszek autok
> kilencven szazaleka Maruti. Kathmandut elhagyva kicsit szebb lett a taj,
> zold bananfak mindenfele, oldalt hegyek, lent folyovolgy. Aztan ez igy ment
> Pokharaig.
>
> holnap folytatom, ha van ra igeny
>
>
>
>
>
> -------------------------
> Message sent via Atmail Open - http://atmail.org/
>