[elektro-etc] Meg az etc-nel is etc-bb: ujhagyma kerdes :)))

[Karoly Kovacs]

Honnan tudod, hogy en mire gondolok? :)))
Komolyan: lehet, hogy pongyolan fogalmaztam, de termeszetesen tudom, mi 
az ujhagyma.

Azert kosz a disszertaciot.

Karoly


> A dughagyma a makó környéki hagyma technológia terméke.
>
> A (dél)nyugati világban ismert fajtáknál
> az egy év alatt magból>>hagyma a termelési eljárás.
> Az erre képes fajták azonban kevésbé eltarthatók és ízetlenebbek.
>
> Makón egy keleti (balkán-ázsia felől jött) fajtát
> termesztettek anno a XVIII. század végéig a kertészek.
> Ami, jó ízű volt és tartós, de az egy éves
> tenyészidő alatt csak kicsire nőtt meg.
>
> A makóiak nagy ötlete a XIX. század hajnalán az volt, hogy
> ezt a jó ízű-tartós hagymát egy év helyet két év alatt nevelik fel!
> Meggátolva, hogy a második évben virágozni-magozni akarjon...
>
> Az első évben a magból ezért csak apró hagymát termelnek.
> Amiből a második évben lesz aztán a szép nagy hagyma :-)
> Miközben, a nyugati fajtánál jobb tulajdonságai megmaradnak.
> Így, egy ízletes, eltartható, ütődésálló PIACOS hagymájuk lett.
>
> Nos, ezt az első évben termelt apró hagymát nevezik dughagymának.
>
> Nem pedig, azt amire Te gondolsz, a kora tavaszi, fiatal zöld hagymát...
> Ami, a dughagymából lesz.
>
> A dughagymákat a felszedés után, hetekig szárítják és hőkezelik, amitől
> a második évben nem virágzik, hanem csak a hagymáját neveli szép nagyra.
> (a harmadik évben virágzik majd csak, ha éppen magot akarnak belőle)
>
> Ez a dughagyma+hőkezelés lépés és
> ezzel a kétéves termesztés a makói TITKA!
>
> És egyben a magasabb termelői árának az oka is...
> .... a jobb beltartalom/minőség mellett.
>
> Mára, azonban van már egyéves makói is a tömegtermelés kedvéért.
> Ilyen a közismert Makói Bronz pl.
> http://www.eu-info.hu/cikk.asp?db=hirek&id=10841
>
>
> A dughagymát a felszedés után osztályozzák.
>
> A legnagyobbak (~2,5 cm) az un. piklesz lesz.
>
> A 2 cm körüliek az I. osztályuak és innen lefelé II. III. IV. osztály
> A 0,5-1,0 cm közti egész apró a zsika.
> Ami, még kisebb az megy a szemétbe...
>
> -----
>
> A piklesz méret (~2,5 cm)a standard kiinduló méret a zöldhagymához!
>
> Mert, ebből nem célszerű vöröshagymát nevelni, mivel
> a hőkezelés erre a méretre már nem hat biztonságosan,
> ezért javarészt virágozni-magzani akarna mindenképpen.
>
> További előnye, hogy a már eleve a nagy mérete miatt
> sok tápanyagot tartalmaz, így gyorsan lehet belőle
> kora tavasszal zöldhagymát nevelni, mindössze ~6 hét alatt.
>
> Használatos még a piklesz mellett, zöldhagyma hajtatásra a télről
> megmaradt "öreg hagyma" apraja és az I. osztály (~2 cm méret) is.
>
> A 2 cm alattiakból csak lassan lesz zöldhagyma 9-10 hét.
> Ami, már a szezonja utánra esik, azaz elkésik...
>
> -------
>
> A piaci célú zöldhagymához a dughagymát a
> szabadban március 5-10. között duggatják el és
> így április végén, május elején lehet felszedni.
>
> Fűtetlen fólia alá, már február eleje-közepétől lehet duggatni.
> Ablakban, kamrában nevelve, pedig gyakorlatilag egész télen...
>
> A duggatás kiskertben 15-20 cm sortávra és
> 5-6 cm tőtávra és cirka 7-8 cm föld takarással célszerű.
> Ekkor, a mély ültetés miatt szép hosszú fehér része lesz :-)
>
> A növekedéshez víz kell neki, de nem túl sok.
> A talajt ~kéthetente lazítani kell, hogy levegős legyen.
> A 4. hét végén a locsolás előtt érdemes
> egy kevés pétisót (nitrogén) adni neki.
> Legjobb minőséget a nem frissen trágyázott talaj ad...
>
> Mivel a duggatás kb. 100-120 db/m2 és a 2,0-2,5 cm méretűek súlya
> cirka 6-7 gr/darab, így ~ 70 dkg dughagyma kell 1 m2 területre.
>
> Egy dughagymából azonban 2-3 zöldhagyma is kifejlődik.
> Ezért, úgy 300 szál termés várható négyzetméterenként.
> Ami a szokásos 5 db-os kötésben, ~60 csomó árút ad.
>
> ----------
>
>
> KJ
>
>
> 2012.01.29. 22:07 keltezéssel, Karoly Kovacs írta:
>> Jujjjjjjjjjjjjj!
>>
>> Vissza kene keresni! Ugyanis, aAmikor par eve ezt felvetettem, mindenki
>> nekem esett, mint bolond tehen az anyja v..laganak, hogy aaaa, azt nem!
>> :)))
>> En, gyerekkoromban (uszkve 50-es evek vege), azt tanultam, hogy a
>> fokhagyma, na az a dughagymna...
>> De komolyan, visszaterva a temahoz: nem biztos, hogy a mai
>> gentenyesztett es egyeb "ize" (bocs a pongyola fogalmazasert) novenyek
>> koraban a fokhagyma az igazi dughagyma.
>>
>> Karoly
>>
>>
>>> Ja, és a fokhagyma újhagymaként megvolt? Az is nagyon finom tud lenni!
>>>
>>>
>>> Gábor
>>>
>>> 2012.01.29. 19:02 keltezéssel, Karoly Kovacs írta:
>>>> Sziasztok!
>>>>
>>>> Kitalaltunk valamit. Nalunk, Ausztriaban nem ismerik az ujhagyma
>>>> fogalmat. Az itt kaphato ujhagyma mar erosen atmenet az ujhagyma es a
>>>> voroshagyma kozt, azaz vastag, eros, szivos, kisse szaraz (legalabbis
>>>> szarazabb a magyarnal), eleg nehez ragni is, az ize sem az igazi
>>>> (szerintem inkabb csak fozni jo).
>>>> Mindig, amikor otthon jarok, akkor hozok egy-egy csomaggal, de hat az
>>>> hamar elfogy, eltartani meg nem igen lehet, hogy sokat hozzak, mert
>>>> osszefonnyad, stb.
>>>> Mivel van kertunk, arra gondoltunk, hogy iden meg kellene probalni
>>>> ujhagymat dugni (termeszteni). Igen am, de hogyan, es milyet?
>>>> (Teljesen bena nem vagyok a dologhoz, falun nevelkedtem, csak hat az
>>>> akkori hagyma - es egyeb zoldseg - fajtak koszono viszonyban sincsenek
>>>> a mai fajtakkal. Elvileg ismerem a "mukodesi elvet", csak jo fajta
>>>> kellene.)
>>>> Mivel sokan eltek videken, feltetelezem, hogy van (szokott lenni)
>>>> ujhagymatok is a kertben.
>>>> A kerdesem a kovetkezo: milyen fajtat es hol vegyek, ha "dugni" akarok?
>>>> (Az itteni fajtakat meg sem probalom, valoszinuleg ugyanolyat
>>>> eredmenyeznek, amit az itteni piacon, boltban kapni lehet.)
>>>> Elegendo esetleg az is, ha Mo-on kimegyek a piacra, oszt egyszeruen
>>>> veszek dughagymat, mindenfele fajtamegjeloles nelkul?
>>>> Ha egyeb, ontozesi, tragyazasi, stb. tanacsok vannak, azokat is
>>>> koszonom!
>>>>
>>>> Koszonom:
>>>> Karoly
>>>>
>>>>
>>>> _____________ NOD32 6534 (20111011) Információ _____________
>>>>
>>>> Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
>>>> http://www.nod32.hu
>>>>
>>>>
>>>>
>>>
>>>
>>>
>>
>>
>
>
>