[elektro-etc] akvapónia 2

[Fekete Róbert]

viszont a cikk rámutat a gyenge pontra
a halaknak nagyobb tér kell, és egy kicsit akvárium jellegű teret kell 
kialakítani ami az eredeti közeget szimulálja, lehetőleg minél jobban, 
hiszen akkor lesz meg igazén a rendes ökoszisztéma ami a már rendes 
növények " elkészülését" is segíti



2012-01-06 12:31 keltezéssel, Kormos Imre írta:
> Ez a cikk ott sántít, hogy itt nem a haltáp lesz  a növények táptalaja, hanem a halszar, a "halastóban" keletkezett majd lebomlott algák, stb....
> Így itt, ha nem is a talajjal megegyező, de bonyolult, sokszínű rendszer fog, sokszínű tápanyagot előállítani. Nem úgy, mint egy nagyüzemi hidropóniás "üzemben", ahol a cikkben leírt dolgokkal jórészt egyetértek..
> KI
>
>
>> -----Original Message-----
>> From: elektro-etc-bounces at tesla.hu [mailto:elektro-etc-bounces at tesla.hu]
>> On Behalf Of Levente Móczó
>> Sent: Friday, January 06, 2012 12:18 PM
>> To: elektro-etc at tesla.hu
>> Subject: Re: [elektro-etc] akvapónia 2
>>
>> Ezt most találtam.
>> Azt hiszem, nem eszik olyan forrón a pisztrángot:
>>
>>
>> Re: akvaponia
>> Posted by:
>>
>> Ehhez kötelezõ olvasmány Pacsuta Péter János tegnapi cikke:
>> http://greenr.blog.hu/2012/01/06/haltap_mint_novenytap_avagy_mi_taplal
>> ja_az_emberi_hiszekenyseget#c15416564
>> Zsolt
>>
>> -----Original Message-----
>> From: permakultura at yahoogroups.com
>> [mailto:permakultura at yahoogroups.com] On Behalf Of Mihaly Foldi
>> Sent: Sunday, December 04, 2011 1:08 AM
>> To: permakultura at yahoogroups.com
>> Subject: Re: [permakultura] akvaponia
>>
>> megnéztem: a "recirkulációs rendszer"-t üsd a keresõbe, és jönnek fel
>> érdekes dolgok. Bizonyára még több, ha idegen nyelven teszed...
>> üdv.
>> m
>>
>> 2011/12/4 Mihaly Foldi<foldimiska at gmail.com>
>>
>>> A hollandok csinálnak ilyesfélét, üvegház, medencék, valami
>>> recirkulációs rendszernek vagy minek nevezik. Láttam egy lobbi
>>> elõadásukat errõl, amit a bizottságban adtak elõ, mert szerették volna
>>> ha az ökológiai akvakulturába is beveszik ezt az eljárást, de nem jött
>> nekik össze...
>>> Ez a módszer energiaigényes lehet, és gondoskodni kell a takarmányról.
>>> Csak bizonyos fajok alkalmasak az ilyen tartásmódra, pl. a trópusi
>> Tilapia.
>>> Ha fény és oxigéndús friss víz van, akkor edényben jól tarthatóak a
>>> ragadozóhalak, pl. a süllõ is, de ezeket ilyenkor különbözõ magas
>>> fehérjetartalmú mesterséges tápokkal etetik, esetleg mesterségesen
>>> nevel lárvákkal...
>>>
>>> Szerintem a legjobb a hagyományos (magyar) polikulturás halastó,
>>> melyben egy idõben több faj is megtalálható...
>>>
>>> Múlt héten egy állatorvos barátommal tárgyaltam errõl, aki
>>> magyarország legnagyobb halastógazdaságában dolgozik. Az iszap
>>> problémás lehet a tavakban, s vannak akik a mikrobiológiai lebontást
>>> gondolják megoldásnak. Õ elmondta, hogy próbálkoztak, de kiderült,
>>> hogy az iszap nagyrésze nem bontható, mert nagyrészt (90%) szervetlen
>>> volt, jórészt sziliciumot és csak nagyon kevés tápanyagot
>>> tartalmazott,
>> így trágyázásra sem volt alkalmas.
>>>
>>> m
>>> 2011. november 30. 23:33 Judit Anikó Balogh írta,
>> <bioasszony at gmail.com>:
>>>
>>> No, megnézném én ennek az energia-mérlegét a mi klímánk alatt! Asszem
>>>> jócskán negatív lenne!
>>>> BJ
>>>>
>>>> 2011/11/30 Attila Kokeny<attkoa at gmail.com>
>>>>
>>>>> Szia,
>>>>>
>>>>> tökéletesen mûködõ módszer és a mesterséges rendszerek között a
>>>>> legalacsonyabb energiaigényû, és ahogy a tudósok mondják, van
>>>>> valami ismeretlen növekedési faktor benne, ami miatt jobb minõségû
>>>>> és nagyobb hozamot biztosít, mint a sima hidroponikus rendszerek.
>>>>> Szerintem ez egy szimpla faktor, a szerves anyag összetétele más,
>>>>> mint a bármennyire is organikus folyékony tápoknak.
>>>>> Egy idõben járattam a http://www.backyardaquaponics.com/ újságját,
>>>>> széles méretskálán és klímán mûködik a rendszer, s dícséri mindenki
>>>>> a termék minõséget, úgy a húst, mint a zöldséget.
>>>>> Szeretném én is kipróbálni, de az üvegház építése még odébb van,
>>>>> szabad földön nem mûködik nálunk a téli fagyok miatt.
>>>>>
>>>>> Üdv,
>>>>> Attila
>>>>>
>>>>>
>>>>> 2011/11/29 Szalay Kristóf<thunderstrike at freemail.hu>:
>>>>>> Sziasztok!
>>>>>>
>>>>>> Van valaki itt a listán, aki a tárgyban említett módszerrel
>>>> foglalkozik?
>>>>>>
>>>>>> Akiknek ismeretlen a név: arról van szó, hogy halakat nevelünk
>>>>>> egy
>>>> nagy
>>>>> kádban, és a trágyájuk által tápanyagokkal telített vízzel
>>>>> táplálunk növényeket. Ez a víz így megszûrõdik, és vissza lehet
>>>>> forgatni. Bevitel csak a haltáp és az elpárolgott víz pótlása,
>>>>> kivitel pedig amit kieszünk belõle. Ha a halakat pl. komposzton
>>>>> nevelt gilisztákkal etetjük, akkor
>>>> még
>>>>> egy kört be tudunk zárni.
>>>>>>
>>>>>> A módszer nagyon szépen hangzik, arra vagyok kíváncsi, hogy ez
>>>> mennyire
>>>>> bizonyulhat mûködõképesnek? Összegyûlnek-e elegendõ
>> mennyiségben,
>>>>> töménységben az építõanyagok(N,P,K), ahhoz, hogy finomak legyenek
>> a
>>>> nevelt
>>>>> zöldségek? (ez ugye alapvetõen hidropónikus zöldségtermesztést
>>>>> jelent)
>>>>>>
>>>>>> Üdv,
>>>>>> kris
>>>>>
>>
>> Levente Móczó<levestelista at gmail.com>  írta, 2012.01.06.:
>>> az indexen is volt cikk róla, sőt az m1 is bemutatta.
>>> A fagyok utáni híreket várom csak...
>>> http://index.hu/video/2012/01/05/akvaponia/
>>>
>>>
>>>
>>> 2012/1/4, Skandar Graun<sgraun at gmail.com>:
>>>> http://civishir.hu/hajdu-bihari-hirek/akvaponistak-batorsag-interju-a
>>>> -debreceni-agrarforradalmarral/0104090833
>>>>
>>>>
>>>
>
>