[elektro-etc] A jeges Balatonba szakadt két terepjáró

[jhidvegi]

Benedek I. wrote:

> Én ezt úgy fogom fel, hogy minél nagyobb a jégre nehezedő tömeg, annál
> távolabbra tolódnak az "alátámasztási pontok". A jég
> hajlítószilárdsága ezzel arányosan csökken és durr.

Azzal az eltéréssel, hogy a jég hajlítószilárdsága egy adott helyen nem 
változik, de ez az elrendezés, hogy van vízen egy (tegyük fel) mindenütt 
egyforma vastagságú jégtábla, és ezt elkezdem terhelni mondjuk 5 kg/dm2-rel, de 
először csak 1 dm2-en, akkor hogy alakul a feszkó a jég különböző részein, aztán 
szépen növelem a terhelt felületet, és mi változik, hát mitagadás, halvány lila 
finn gombom sincs róla, hogy ezt számítással hogy lehetne követni.

Csak úgy érzi valahogy az ember, hogy ha egy 1cm2-es felületet nyomok 
ugyanekkora nyomással, az egy 0,05 kilós súly, azt a 10-20 centis jég észre se 
veszi. Ha viszont egy 1m2-eset, az már ugye 500 kiló, ott már biztos nem 
elhanyagolhatóak a feszkók. Ha a felület 50 m2, amihez már 25 tonna tartozik, 
abban biztos vagyok, hogy leszakad.

Elsőre úgy is ráközelíthetek, hogy ha mindig alá lenne támasztva a terhelés 
szélénél, akkor is az átmérő négyzetével arányos a teher, míg a nyírt felület 
csak az átmérővel arányos, ha persze a nyírófesz számítana.

Na de itt nem konkrét az alátámasztási pont, ezért nem tudom sehogyse kitalálni, 
hogy is kéne nekiesni. Szinte biztos, hogy nem nyírásra törik el a jég, hanem 
hajlításra. Biztos számít a jég rugalmassága is, mert ahol lejjebb nyomódik, ott 
alul megnő a hidrosztatikai nyomás. Hát ezt lövésem sincs, hogy lehetne 
analizálni. Különben jó kis matekfeladat annak, aki keni-vágja a témát. Tehát 
valami megoldandó diffegyenletet kéne kreálnia az illetőnek, amit aztán akár 
numerikusan is meg lehet oldani.

hjozsi